Mélyreható reformokat sürget a bankszövetség

A gazdaságpolitika hitelességének helyreállítása érdekében azonnali és mélyreható reformokat sürget éves tanulmányában a Magyar Bankszövetség. A hitelintézeteket képviselő szervezet álláspontja szerint az államháztartás átalakítása nélkül az adók csökkentése nemhogy javítaná, hanem tovább rontja a gazdasági egyensúlyt. A szervezet szerint mielőbbi közmegegyezésre is szükség van.

Példátlanul erős kritikát fogalmazott meg A gazdaságpolitika 2005-ben címmel publikált elemzésében a Magyar Bankszövetség. A szervezet álláspontja szerint komoly egyensúlyi problémákkal küzd a magyar gazdaság, válság azonban nincs. A tanulmány készítői úgy fogalmaznak: hazánk alapvető érdeke, hogy minél hamarabb átalakítsa azokat az államháztartási rendszereket, amelyek pillanatnyilag drágán és rossz minőségben nyújtanak szolgáltatást, illetve magas szinten állandósítják a költségvetési hiányt, miközben kikényszerítik a gazdaság magas adóterhelését is. A bankszövetség, amely a szóban forgó dokumentumot eljuttatta a miniszterelnöknek, a Pénzügyminisztériumnak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, a Magyar Nemzeti Banknak és a politikai pártoknak is, úgy tartja: a magyar gazdaság eladósodottsága még elfogadhatónak tekinthető, ám az eladósodottág tendenciája aggasztó. Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy az államháztartási rendszer nem működik hatékonyan: az alkalmazott költségvetési megtakarítási eszközök pedig az egyensúly helyreállítása szempontjából döntően hatástalanok, és rontják a szolgáltatások minőségét.
Ugyanakkor a költségvetés hiánya magas adóterhek mellett valósul meg, s ez rontja a gazdaság versenyképességét. Az államháztartási alrendszerek átalakítása nélkül az adók csökkentése nemhogy nem javít, hanem éppenséggel ront az egyensúlyi helyzeten. A szövetség témával foglalkozó tájékoztatóján Erdei Tamás elnök aláhúzta: „Nem tartható fenn az, hogy miközben a gazdaság évi négyszázalékos ütemben bővül, addig drámaian rosszul teljesít a közszféra.” Amúgy az egyensúlyi problémákat azért is meg kell oldani, mert e nélkül nem lehet bevezetni az eurót Magyarországon. A közszféra rendbetételéhez a bankszövetség szerint elkerülhetetlen a társadalmi közmegegyezés, mert az államháztartás rendbetételét csak egy több cikluson átnyúló, átívelő folyamattal lehet megoldani, amelyben a nagy politikai erőknek is megegyezésre kell jutniuk a főbb kérdésekben.
A kérdés jogos: milyen területekről van szó, amikor az államháztartási reformok elindításáról beszél a magyarországi hitelintézetek képviselete? Nos, az egészségügy, az önkormányzati szféra, a közszolgálat feladatainak újraértelmezésére, s a nyugdíjrendszer reformlépéseinek továbbvitelére asszociál a szövetség, s meg kell hozni a legfontosabb döntéseket az oktatás stratégiai kérdéseiről is. A fentiekre tekintettel a Magyar Bankszövetség azt javasolja az ország fejlődéséért felelősséget érző politikai erőknek, hogy haladéktalanul állapodjanak meg az államháztartási reformok mielőbbi elindításában, mert hosszabb távon a reformok elmaradása gátolja a gazdasági növekedést és negatívan befolyásolja az ország versenyképességét. Vagyis a gazdaságpolitika hitelességének helyreállítása érdekében azonnali és mélyreható reformokat kell elindítani.
Az euró magyarországi bevezetéséről Erdei Tamás a témával foglalkozó sajtótájékoztatón aláhúzta: „Az euró eszköz, nem cél.” Azaz hazánknak csak akkor szabad csatlakoznia az euróövezethez, ha az a magyar gazdaság számára kifejezetten előnyöket jelent. Az elnök szerint a maastrichti kritériumokat nemcsak a közös pénz bevezetéséhez kell produkálni, hanem azoknak elérése az ország hosszú távú versenyképessége érdekében is kiemelten fontos. Egyébként a magyarországi bankok az euróövezethez való mielőbbi, ám ésszerűen elérhető időpontban való csatlakozást támogatják. Korábban a szervezet elnökségének álláspontja az volt: az esetleges halasztás miatti árfolyamgyengülés lehetősége a szervezet szerint fokozott kockázatot rejt. A többi között veszélyeztetheti a devizahitelek visszafizetését, illetve komoly veszteségeket okozhat a gazdaság egészében. A bankszövetségi állásfoglalás szerint az euró bevezetése Magyarországon nem egyszerűen formális jogi kötelezettség, hanem elemi érdek is. Ennek legfontosabb előfeltételei a bankszövetség szerint: feszes költségvetési és jövedelempolitika 2006-ban, legkésőbb 2006 második fél évében pedig a már régóta halogatott – az előbbiekben részletezett – szerkezeti reformok megindítása.

Hatékonyság. A magyar bankszektor nemzetközi összehasonlításban is magas jövedelmezősége elsősorban az utóbbi évek hatékonyság javulásának köszönhető – így tartja ifjabb Nyers Rezső, a bankszövetség főtitkára. Ide tartozik, hogy a tőkére vagy az eszközökre vetített adózás utáni megtérülési mutatók az Európai Unió átlagának kétszeresét érik el. Amúgy a magyar bankok hitelportfóliója nemzetközi összehasonlításban is kifejezetten jónak mondható, a problémásnak minősített hitelek aránya a kétszázalékos arányt sem éri el.