Az Arab Liga országainak parlamentjeiből vagy tanácsadó testületeiből négy-négy képviselő érkezett a szervezet kairói székhelyére, majd az összesen 88 tagú parlament megkezdte ülését. A testületnek semmilyen döntési jogköre nincsen, és kizárólag olyan ügyekkel foglalkozik, amelyeket az Arab Liga Tanácsa ajánl neki. Ebben a tagországok kormányai vesznek részt. A mostani testületnek öt éve van arra, hogy a következő, immáron állandó szervezet működési alapjait meghatározza. A jövőben az Európai Parlament mintájára azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a testület összetételét már közvetlen választások útján alakítsák ki.
A kétkedők szerint ha az új testület mindössze a parlamenti képviselők tanácskozása lesz, előbb-utóbb elveszíti jelentőségét. Egyes országokban – mint például Szaúd-Arábia vagy az Egyesült Arab Emírségek – nincsenek választott parlamentek, így a helyettük működő testületeknek szinte semmilyen hatalmuk nincs. Más országokban a parlament az uralkodó párt meghosszabbított kezeként működik, s nem várható el a képviselőktől a kormány bírálata. A támogatók viszont azt hangoztatják, a parlament végre nem a különböző vezetők véleményét képviselné, hanem ellenzéki hangok is bejuthatnának a döntéshozás bizonyos szintjére.
A parlament felállítása az Amr Músza által benyújtott reformcsomag részét képezi, amellyel a Ligát erősebbé kívánja tenni a főtitkár.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség