A Standard & Poor’s vezető elemzője lapunknak adott nyilatkozatában megerősítette: figyelmeztetésüket a magas államháztartási hiány, a gyorsan emelkedő államadósság és a növekvő kockázatok miatt adták ki. Ezzel Kai Stukenbrock lényegében megcáfolta a leminősítés kilátásba helyezését követő kormányzati nyilatkozatokat.
A vezető elemző Magyarország adóskockázati osztályzatának negatívra rontott kilátása kapcsán úgy fogalmazott, a S&P előrejelzése értelmében a költségvetési mutatószámok várhatóan tovább romlanak, és a konkrét hiánycsökkentő lépéseket nélkülöző kormányzati felzárkózási program ismeretében nem várnak javulást a közeljövőben sem.
*
Arra a kérdésünkre, hogy a S&P leminősítésében a választási kampányban elhangzott különböző ígéretek szerepet játszottak-e, Stukenbrock hangsúlyozta: jelentésüket a már meglévő számadatok alapján készítették el, előrejelzésükben pedig saját számításaik szerepelnek. Az idei államháztartásihiány-céllal kapcsolatban a S&P elemzője rámutatott: kalkulációik szerint a jelenlegi kabinet által meghatározott deficitterv nem tartható. A valóságos hiány ugyanis a nyugdíjreform, a Gripen-beszerzéssel összefüggő kiadások, a sztrádaépítés és a túlköltekezés miatt lényegesen meghaladja majd a hivatalos előirányzatot. Ugyanakkor a választási kampányt illetően közölte: nem látni azt az utat, ami a hiány csökkenéséhez vezetne.
Legutóbb Veres János pénzügyminiszter és Katona Tamás, a pénzügyi tárca államtitkára még „a felelőtlen gazdasági ígéreteket” és Orbán Viktort tették felelőssé a S&P leminősítéséért. Veres János úgy vélekedett, a hitelminősítő azért rontotta le hazánk adósságkockázati kilátását, mert ezzel kívánta felhívni a figyelmet a kampányban elhangzott „felelőtlen gazdasági ígéretek” veszélyére. Katona Tamás szerint a leminősítést a Fidesz elnöke okozta, mert a tb-járulék csökkentésére tett javaslatai elbizonytalanították a piacot, kedvezőtlen képet alakítva ki a választások utáni gazdasági folyamatokról.
Eközben a kormánypárti képviselők igen szavazatával tegnap általános vitára alkalmasnak ítélte a magyar gazdaság felzárkózási programjáról és az euró magyarországi bevezetéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága. A javaslat – hasonlóan az Európai Bizottság és az Ecofin által visszautasított konvergenciaprogramhoz – ezúttal sem tartalmaz konkrét lépéseket arra vonatkozóan, hogyan kívánja mérsékelni a kormány a rekordnagyságú államháztartási hiányt és az államadósságot. Hazánk adóssága egyébként a tegnapi ülésen is szóba került. Veres János vasárnap ugyanis azt közölte, hogy az államadósság folyamatosan csökkent az utóbbi három évben. Az Európai Bizottság legutóbbi adatai ezzel szemben azt mutatják, hogy a nyugdíjreform korrekciója nélkül számított GDP-arányos államadósság már 2004-ben a 60 százalékos plafonérték fölé kúszott, s tavaly 61,5 százalékra emelkedett. Az előrejelzések az adósság további növekedését vetítik előre: a bizottság az idei évre 63 százalékos, 2007-re pedig 63,2 százalékos adóssággal számol. Ennél is pesszimistább a S&P múlt heti előrejelzése, amely 2009-re 69 százalékos rátát is elképzelhetőnek tart. A Pénzügyminisztérium legfrissebb adatai értelmében tavaly 9,9 százalékkal duzzadt a költségvetés forint- és devizaadóssága, amely december végén 12 744 milliárd forintot tett ki. Mindez azt jelenti, hogy a 2002-es kormányváltás óta több mint ötven százalékkal nőtt az államadósság mértéke.
Hazánk aggasztó költségvetési helyzetéről tegnap Európa egyik legnagyobb befektetőháza, a Dresdner bankcsoport is jelentést adott ki. Az értékelés szerint a közelgő parlamenti választások győztesének kilététől függetlenül valószínűtlen a büdzsé gyors konszolidációja, emiatt azonban fennmaradhat a magyar konstrukciókkal kapcsolatos befektetői hangulat romlásának kockázata.
origo.hu
Nem a gyerekmedencében történt a tragédia – megszólalt a Palatinus
