A kormány arról döntött, hogy kialakítja azt az egységes intézményrendszert, amely a magyar vállalkozók számára hitel-, tőke- és garanciatermékeket biztosít, s az uniós támogatásokat is kezeli – mondta Kóka János gazdasági miniszter tegnap a kormányszóvivői tájékoztatón. Csillag István volt gazdasági miniszter korábban a hírrel kapcsolatban azt mondta az egyik hírügynökségnek, hogy nem hozna lényegi változást a kisvállalkozások támogatásában az összevonás. A bankok átalakításáról szólva úgy fogalmazott: meg lehet szüntetni 17 igazgatóságot, és oda lehet adni a posztokat a haveroknak.
*
A kormány elképzelései szerint – nevét megtartva – a Magyar Fejlesztési Bank válik a magyar vállalkozók bankjává.
Kérdésünkre, hogy az átszervezésnél valóban a haverok helyzetbe hozása-e a cél, ahogy ezt Csillag István vélelmezte, Kóka János úgy válaszolt, hogy éppen ellenkezőleg, az állami szervezet karcsúsítása és azonnali megtakarítások elérése vezeti a kormányt az átalakításnál. Ennek során 17, jelenleg önálló intézmény, valamint a regionális fejlesztési társaságok önállóságát szünteti meg a kormány. Ezek között van az Eximbank, amelynek élén épp az a Csillag István áll, aki tiltakozott az átszervezés ellen.
A Fidesz értelmetlennek és meghökkentőnek tartja a miniszterelnöknek a Magyar Vállalkozások Bankja létrehozását célzó kezdeményezését. Kósa Lajos (Fidesz) hangsúlyozta: a bankalapítás sem a munkanélküliségen, sem a vállalkozók helyzetén nem segít. Mint fogalmazott, semmilyen haszonnal nem kecsegtet, ha a kormány a választásokig hátralévő két hónapban közpénzből akar bankot alapítani. A kormányfő beszédéből az derült ki, hogy 700 milliárdos forráshoz akarják juttatni a vállalkozásokat, így feltételezhető, hogy ennyit vagy – kereskedelmi bank esetén a tartalékok miatt – még többet kívánnak közpénzből erre a célra költeni. A bankalapítás tehát Kósa szerint drága, az igazgatási szabályok megváltoztatása, így a vállalkozó adminisztratív terheinek csökkentése azonban olcsó volna.
MFB, az állam bankja. A Magyar Fejlesztési Bank és vezetése 1998 és 2002 között az akkori ellenzék támadásainak állandó célpontja volt az autópályák finanszírozása miatt. A kormányváltást követően a miniszterelnök bizalmasaként ismert Erős János került az intézmény élére. Az új vezetés egyik első dolga volt, hogy megkezdje a bank résztulajdonában álló Defend Security őrző-védő cég felszámolását, amelyet korábban Földi László, majd Csintalan Sándor vezetett. Később az MFB azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy tárgyalásokat kezdett a TV2-t tulajdonló céggel egy jelentős kölcsönről. A piac meglehetősen értetlenül fogadta, miért foglalkozik az állami bank egy kereskedelmi televízió finanszírozásával. Erős János neve lapértesülések szerint felmerült a Pannonplast-ügyben is, amelyből a Kulcsár-botrány nőtt ki.
origo.hu
Milyen parkettát érdemes választani?
