Deutsch: Bízom a törvény előtti egyenlőségben

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vagyongyarapodásának vizsgálata közben óriási port vert fel a családja villájában történt, az adócsalás gyanúját is felvető luxusberuházás ügye, valamint a kormányfő cégeinek székhelyéül szolgáló, nagy értékű belvárosi ingatlan megszerzésének esete, amely a hűtlen kezelés gyanúját valószínűsíti. A parlamenti vizsgálóbizottságban a Fidesz részéről Deutsch Tamás kérdezte ezekről a kormányfőt, és ő volt az is, aki feljelentést tett az ügyekben a Legfőbb Ügyészségen 2005. november elején. Hosszas hezitálás után, két hónappal később a Fővárosi Főügyészség döntött a Fittelina-ügyben tett feljelentésről: hétfőn elutasította a politikus beadványát. A határozat indokolása tíz oldalt tesz ki, amely teljes egészében olvasható a Fidesz-frakció honlapján (www.fideszfrakcio.hu). Deutsch Tamást mindezek ismeretében kérdeztük.

– Mit szól a feljelentésének ügyében hozott határozathoz?
– Először is leszögezném: a Gyurcsány-ügyekben tett egyik feljelentést utasította csak el az ügyészség, mégpedig azt, amelyet a Fittelina Kft. Szemlőhegy utcai villaberuházása miatt tettem. A Budapest, Szalay u. 4. szám alatti ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feljelentésemet mind a mai napig nem bírálták el. Az pedig, hogy miként reagáltam a határozatban foglaltakra, költői kérdés. Természetesen nem erre számítottam, mivel szakmai meggyőződésem: az általam leírt tények és az azokhoz csatolt bizonyítékok egyértelműen megalapozzák azt a gyanút, hogy az ügyben több bűncselekmény is történt.
– Milyen bűncselekményekre gondol?
– A Fittelina-ügyben adócsalás, áfacsalás, számviteli fegyelem megsértése tűnik egyértelműen megalapozottnak. A másik, a Szalay utca ügyében pedig a hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja merül fel.
– Ha ennyire egyértelmű a helyzet, akkor miért született ezzel ellentétes tartalmú ügyészi határozat?
– A kérdésre több válasz is lehetséges, mindenesetre megpróbálom objektíven és érzelemmentesen értékelni a helyzetet. Ez utóbbi szakmai, azaz jogászi szemmel értékelve meglehetősen nehéz feladat. Maradjunk tehát annyiban, hogy az ügyészség eljárása törvénysértő, a határozat és annak indokolása pedig jogilag megalapozatlan.
– Miért?
– Természetesen nem kívánok bonyolult jogi okfejtésekbe bocsátkozni, mivel ez azon jogászok feladata, akik jelenleg is dolgoznak a határozat elleni panasz megszövegezésén. De néhány alapvető dologra már most felhívnám a figyelmet. Törvényi előírás, hogy a nyomozó hatósághoz benyújtott feljelentést az illetékes szerv három napon belül köteles elbírálni. Ez idő alatt kell eldöntenie, hogy elrendeli-e a nyomozást vagy elutasítja a feljelentést. Gyurcsány Ferenc esetében ezt a határidőt mintha egy kissé túllépték volna.
– Nem arról van-e szó, hogy meghoszszabbították a határidőt?
– Ez teljesen kizárt. Három nap helyett több mint másfél hónap telt el a feljelentés elbírálásáig. A határidő meghosszabbítására a törvény nem ad lehetőséget. Épp azért nem, hogy egy bűncselekmény-gyanús helyzetben a lehető legrövidebb ideig álljon fenn bizonytalan állapot.
A másik lényeges körülmény, hogy a feljelentést kizárólag az abban foglalt tények és az azokhoz csatolt bizonyítékok alapján köteles elbírálni az ügyészség. Ez azt jelenti, hogy amíg nem dönt a feljelentésről, addig nyomozást nem végezhet, bizonyítékokat nem szerezhet be, adatokat nem gyűjthet. Kizárólag a benyújtott feljelentésre alapozhatja a döntését.
– Miből gondolja, hogy a Gyurcsány-ügyben nem ez történt?
– Például abból, hogy a határozat több esetben is olyan adatokra, tényekre hivatkozik – megjegyzem, teljesen tévesen –, amelyeket sem a feljelentés, sem mellékletei nem tartalmaznak, és bevallom, nekem sem volt eddig ezekről tudomásom. Az egyik ilyen példa, hogy kizárólag a Fittelina Kft. könyveléséből, adóbevallásából kideríthető megállapításokat is tartalmaz a határozat, amelyek előttem ismeretlenek, hiszen adótitkot képeznek.
– Mindebből mire következtet?
– Elvileg két következtetést lehet levonni. Egy jogállam ügyészségére nézve az egyik borzalmasabb lehetőség, mint a másik. Az első esetben ugyanis az ügyészség nyomozást elrendelő határozat nélkül, másfél hónapon keresztül teljesen törvénytelenül, fű alatt nyomozott, adatot gyűjtött, majd mintha mi sem történt volna, elutasította a feljelentést. A másik lehetőség pedig az, hogy az ügyészség nem végzett adatgyűjtést. Akkor viszont majdnem két hónapon keresztül találgatott és elméleteket gyártott az ügyben, olyan elképzelt adatok és megállapítások alapján, amelyek a feljelentésben nem is szerepeltek.
– Ezek szerint az ügyészség eljárása törvénysértő volt?
– Igen, ezt egyértelműen kijelenthetem. Ráadásul olyan súlyú jogsértésről van szó, amely a büntetőeljárás sarkalatos szabályait szegi meg. Itt is alapvető elv ugyanis a törvény előtti egyenlőség, vagyis hogy minden állampolgár esetében nemre, korra, vallási hovatartozásra és beosztásra tekintet nélkül ugyanazon jogszabályok vonatkoznak. Demokratikus jogállamban nem lehetséges, hogy a miniszterelnök személyét is érintő feljelentést ne a mindenkire egyformán kötelező rendelkezések szerint, hanem szubjektív, egyedi szempontok alapján bíráljanak el. Különösen súlyos az, ha mindezt egy olyan szervezet követi el, amelynek elsődleges feladata a törvények betartása feletti őrködés.
– Gondolom, hogy nem csak eljárásjogi problémái vannak a határozattal.
– Ez így van, a döntést tartalmilag is teljesen megalapozatlannak tartom. Egy egyszerű, mégis lényegi példával világítom meg a nyomozó hatóság szakmai hozzáállását. Az ügyészség egyértelműen arra az álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben történt is bérbeadás – bár ezt szerintem semmilyen tény nem támasztja alá –, úgy az kizárólag a Szemlőhegy utcai Gyurcsány-villában található 73 négyzetméteres tetőtéri lakrészre igaz. Az ügyészség elismeri, hogy a többi beruházás – uszoda, szolárium, szauna, öntözőrendszer – ugyan ehhez a lakrészhez nem kapcsolódik, de szerinte ezek a beruházások kedvező hatást gyakoroltak a bérbeadásra fenntartott 73 négyzetméteres tetőtér jobb feltételekkel való hasznosítására. Mit is jelent ez praktikusan! Ha az ügyészség indokolását elfogadnánk, akkor bármelyik vállalkozó nyugodtan építtethet uszodát, szaunát, teniszpályát a cégével a saját házában. Az építkezést követően elég, ha egy 20 négyzetméteres helyiséget a vállalkozás bérbe ad valakinek, és adójogi szempontból máris teljesen rendben lévő, hogy az uszodát és a szoláriumot költségként leírja a cég, és ezzel csökkenti a befizetendő társasági adót.
– A Fidesz honlapjára feltették mind a feljelentést, mind az erre hozott ügyészségi határozatot, amelyek jogi szakszövegek. Az emberek előtt ezzel nem válik érthetőbbé az ügy.
– A megoldás valóban szokatlannak tűnhet, de az ügyészségi döntés kirívó volta ezt mindenképpen indokolta. Szerettem volna lehetővé tenni, hogy a magyar jogásztársadalom részleteiben megismerhesse ezt az esetet és vonja le a megfelelő következtetéseket. Hozzáteszem, hogy a panasz benyújtását követően ugyanígy fogok eljárni.
– A dokumentumokat én is olvastam. Nekem úgy tűnik, hogy az ügyészség az elutasítást alapvetően Gyurcsánynak a parlamenti vizsgálóbizottság előtt tett kijelentésére, valamint egyik beosztottjának MTI-közleményére alapította, amelyek szerint a szemlőhegyi villát a Fittelina Kft. bérbe adta, tehát valóban hasznosította. Mi erről az ön véleménye?
– A rendelkezésre álló és az ügyészséghez becsatolt iratokból az állapítható meg, hogy a cégnek bérbeadásból árbevétele feltehetően nem volt. A Fittelina Kft. másik tulajdonosa, Dobrev Klára pedig a Népszavának adott nyilatkozatában elismerte, hogy a kft. csak sikertelen próbálkozást tett ingatlanhasznosítási tevékenység folytatására. Ez egyértelmű ellentmondás, egy nyomozásnak pedig pont az lenne a feladata, hogy gyanús ellentmondások esetén kiderítse az igazságot, és ne automatikusan az egyik fél – még ha jelen esetben miniszterelnök is az illető – állítását fogadja el szentírásnak.
– Ön szerint akkor miről van szó? Az ügyészek jogi dilettantizmusáról? Esetleg politikai nyomást gyakoroltak rájuk?
– Erre nincs jó válaszom. Remélem, hogy feljelentésem jogerős elbírálása után is helytállók lesznek Polt Péter legfőbb ügyész azon korábbi megnyilatkozásai, amelyek szerint a Magyar Köztársaság ügyészi szervezete minden politikai nyomásgyakorlástól mentesen, kizárólag a törvény betűjét és szellemét betartva végzi tevékenységét.
– Vagyis bízik panaszának pozitív elbírálásában.
– Ha ez nem így lenne, akkor fel kellene tennem a kérdést egyrészt magamnak, másrészt a többi politikusnak: mit műveltünk mi itt az elmúlt 15 esztendőben, amelyet a rendszerváltoztatás időszakának hívunk?