Egy gyűrű

Öt társadalmi szervezet indított pert a Nemzeti Autópálya Rt. ellen a környezet veszélyeztetése miatt. A környezetvédő szervezetek szerint ugyanis az M0-s autópálya tervezett északi és nyugati szakasza indokolatlanul szennyezné a környezetet. Évek óta tiltakoznak a környezetvédők az ellen, hogy át nem gondolt intézkedések miatt erősödjön az autóforgalom. Az autópályák építésének egyik fő indokaként a települések könnyebb elérhetőségét jelölik meg. Ám sokan nem számolnak a mérhetetlen pusztítással és azzal a lavinával, amelyet az infrastruktúra fejlesztése von maga után. A Levegő Munkacsoport azzal érvel, hogy a körgyűrű déli szakasza kiválóan példázza a tendenciát: a pálya mentén elszaporodtak az ipari parkok, a logisztikai és a bevásárlóközpontok.
Amitől azonban még inkább tarthatunk: a beruházások során teljesen átszabják a környezetet, sokszor védett természeti értékeket pusztítanak el. A természetvédők által sokat hangoztatott érv, hogy az egyes fajokat csak az élőhelyek megtartásával és aktív védelmével óvhatjuk meg a fokozódó urbanizációtól. Az M0-s autópálya nyomvonalának tervezése során is számos egyedi érték került közvetlen veszélybe. Az északi szakaszra tervezett és már elfogadott Duna-híd az eddig csaknem érintetlen Szentendrei-sziget élővilágát fenyegeti. A Duna–Ipoly Nemzeti Park területén fekvő sziget nemcsak konzerválta a főváros melletti természetközeli állapotot, de itt találhatók a Budapest és agglomerációja ivóvízellátását biztosító parti kutak is. A civil szervezetek most attól félnek, hogy másfél millió ember ivóvízkészlete szennyeződhet be a gépjárművek füstgázaitól. Schnier Mária, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese szerint ezért alapvető fontosságú, hogy tisztán tartsuk a kutak védőövezetét. A jogszabályok nem engedik meg, hogy szilárd burkolatú út vezessen át a vízbázis területén, de még a védőzónán sem. Nem végezhető olyan tevékenység sem, amely hátrányosan befolyásolhatja a kitermelhető víz minőségét – figyelmeztetnek a zöldek.
Illés Zoltán fideszes politikus szerint eddig a vízművek határozottan kiállt szakmai érvei mellett, és óvatosságra intett, most azonban politikai nyomásra hallgat. Pedig a híd, de még a lábazat építése is veszélyforrásnak számít.
A gondokat fokozza, hogy egy másik, kisebb Duna-híd is átívelne a szigetre Szigetmonostor és Szentendre között, amely valószínűleg szintén átszelné a vízbázis belső és külső védőövezetét. A környezetvédelmi engedély szerint ugyanis az M0-s északi hídja csak akkor helyezhető forgalomba, ha megépül ez a kis híd is. A nyomvonalra négy tervezet készült, de mivel a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal lehetőséget adott a két településnek az egyezkedésre, a tanulmányokat még mindig vizsgálják, nincs döntés. Radványi G. Levente, Szentendre alpolgármestere lapunknak úgy nyilatkozott, a város érdekeit szem előtt tartva az lenne a szerencsés, ha a nagy forgalmú út nem vezetne be a hangulatos központba, hanem az autók egy részét még azelőtt átterelhetnék minél délebbre, a szigetre.
Az észak-budai körgyűrűszakasz ellen éppolyan hevesen tiltakoznak a társadalmi szervezetek, mint a Duna-hidak ellen. Még nincs ugyan elfogadott nyomvonal, az érintett települések lakóinak körében mégis nagy riadalmat váltott ki, hogy esetleg arrafelé zajlik majd a tranzitforgalom. Schnier Mária szerint a főváros térségében összefutó autópályák és főutak összeköthetők az M0-s déli és keleti szakaszával, a nemzetközi közlekedési folyosókhoz úgy is kapcsolódhatunk, ha nem zárul északon és nyugaton a „gyűrű”. A Levegő Munkacsoport és a helyi civil szervezetek tehát azon az állásponton vannak, hogy nincs szükség az M0-s budai folytatására.
Richvalski Tibor, az SOS Békásmegyerért Egyesület elnöke elfogadhatatlannak tartja a jelenlegi nyomvonal tervét, mivel az közvetlenül a lakott terület mellett húzódik, és veszélyezteti Békásmegyer negyvenezer lakójának egészségét. „Ez sérti alapvető alkotmányos jogainkat” – mutat rá a szervezet vezetője. Az útvonal magáért beszél: az északi M0-s híd Budakalász déli részén érkezne a 11-es úthoz, majd Budapest határán belül folytatódna az Ezüst-hegy déli oldalán. A hegy lejtőire álmodott szakaszt azért is kifogásolják, mert az uralkodó északnyugati irányú szél a sűrűn lakott területek felé fújná az autópálya szennyezett levegőjét, ahol a völgyben eddig is megült a füst. A zöldek úgy látják, az okozott környezeti károk a lakosság körében kártérítési perek sorozatát indíthatnák el.
Hasonlóképp tiltakoznak a környező települések lakói is. A 10-es és a 11-es főút összekötésével a további lépcsőben Ürömöt, Pilisborosjenőt és Solymárt is érintené a körgyűrű. Túri Gábor, a Van Jobb M-nUll – Ürömiek és Pilisborosjenőiek Környezetvédő Egyesületének elnöke szerint Ürömre egyre többen költöznek olyanok, akik hátuk mögött akarják hagyni a nagyvárosi nyüzsgést, és inkább a szép tájat, jó levegőt választják. A számok magukért beszélnek: a településen az elmúlt öt évben csaknem ötvenmilliárd forint értékben épültek családi házak. De ezt a paradicsomot pokollá teheti egy errefelé vezető autópálya – panaszolják a lakók. Az újonnan kiköltözöttek most fogják a fejüket, mivel a rókahegyi, táborföldi, péterhegyi és ezüsthegyi lakópark mind a nyomvonal mentén fekszik, joggal tarthatnak tehát az ingatlanok elértéktelenedésétől. A gond kiküszöbölésére a tervezők olyan változattal álltak elő, amely zajvédő falak mögé zárná a sztrádát, és Ürömnél, ahol lakott területen haladna át, alagútba vinné le. Ám az alagút lényegesen drágábban építhető meg, így a zöldek szerint félő, hogy a magas költségek miatt nem a kidolgozott kompromiszszumos megoldást valósítják meg. Ha mégis fúrnának, felmerül egy másik kérdés: legyen-e mesterséges szellőzése a járatnak? Ha igen, a szellőzőkürtők környezetében koncentráltan jelenik meg az egészségkárosító kipufogógáz.
A sztrádaépítésben érintett Pest megyei polgármesterek többsége azért harcol, hogy megépüljön az autópálya, valamint hogy bővítsék az utakat. Enczmann László, Solymár polgármestere szerint meg kell építeni a sztrádát, ám szigorúan csak a 10-es út teljes bővítése után, mert különben Pilisvörösvár, Solymár és Piliscsaba teherautó-forgalma növekedne meg. Laboda Gábor, Üröm polgármestere úgy véli, az átszelő 10-es úton kialakuló dugók már most elviselhetetlen légszennyezést okoznak, ezért az M0-s pályát mindenképp meg kell építeni. Grószné Krupp Erzsébet, Pilisvörösvár polgármestere is hasonló véleményt nyilvánított. A civil szervezetek azt szeretnék elérni, hogy az M0-s ne záruljon északon és nyugaton, azaz számos nyugati városhoz hasonlóan ne legyen teljes a kör. Illés Zoltán úgy érvel, a területfejlesztőknek tiszteletben kellene tartaniuk a főváros földrajzi adottságait, és nem körzővel meghúzniuk a gyűrűt. A Budai-hegység és a Pilis vonulatain számos védett terület, tájvédelmi körzet, valamint régészeti terület található, amelyeket nem szabad kényszerűségből szétrombolni. A civil szervezetek azzal érvelnek, hogy az 1997-ben Helsinkiben jóváhagyott európai közlekedési folyosók tervében sem az északi M0-s híd, sem az északnyugati szegmens nem szerepel, így nincs nemzetközi kötelezettségünk ezek megépítésére. Elegendő a keleti és a már meglévő déli szakasszal összekötni meglévő autópályáinkat.
Ha megépül az M0-s északi hídja, Békásmegyer, Óbuda, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pesthidegkút, Solymár és Üröm elöregedő útjai vezetik el a pesti oldalról érkező tehergépjármű-forgalmat. Ha a körgyűrű vitatott szakasza megépülne, a 2-es, a 11-es és a 10-es úton, valamint annak vonzáskörzetében a forgalom jelentősen megerősödne, még az M3-asról is rázúdulna a forgalom egy része az észak-budai térségre – áll egy hatástanulmányban.
A körgyűrű zárását Illés Zoltán sem támogatja, a megoldás szerinte két híd volna: az egyik az Újpesti vasúti híd alatt közvetlenül, a másik a Mária Valéria híd mellett épülhetne. Így az észak–déli európai úthálózat az M1-esre torkollna.
A Budapestet elkerülő autópálya ügyében évek óta folyik a szakmai vita. Kérdés, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően megfelelően tájékoztatják-e majd a lakosságot, és figyelembe veszik-e az itteniek érdekeit is.