Ha a Mol Rt. eladja gázüzletágát az E.ON-nak, komoly szabályozási kockázattól szabadul meg – vélték korábban az elemzők. A két olajtársaság tegnap bejelentette, hogy megállapodtak a tranzakció lezárásáról, a részletekből azonban kiderült, hogy a Mol kockázata mégis megmaradt, a végleges vételárat ugyanis nem határozták meg.
Az üzleti megállapodás szerint a kereskedelmi és tárolási társaságáért, valamint az importőr Panrusgaz feléért a Mol – a március 31-i várható mérlegadatok alapján – 300 millió eurót kap, ha pedig a következő négy évet tekintve a gázüzletág megfelelő mértékű nyereséget hoz, a vételár maximum 290 millió euróval növekedhet. Vagyis minden azon múlik, hogy az előttünk álló időszakban hogyan állapítja meg a kormány a földgáz hatósági árát.
Ha a tarifa továbbra sem fedezi az importköltségeket – jelen pillanatban ez a helyzet –, gyakorlatilag a Mol is beszáll az E.ON veszteségeinek fedezésébe az alacsonyabb vételár miatt, ha viszont megemelik a tarifát, részesedik a jövőbeli nyereségből is.
*
Az E.ON ezenfelül átvállalja a Molnak a tárolással és a kereskedelemmel szemben fennálló 600 millió euró értékű teljes tulajdonosi hitelét is. Egyelőre korai lenne kijelenteni, hogy a fenti konstrukció újabb gázáremelési nyomás alá helyezte a kormányt, az azonban kétségtelen, hogy a Mol, de főképp az E.ON komoly érdekérvényesítő képességgel rendelkezik. Az is biztos, hogy az orosz földgáz ára az év első felében még emelkedik, majd áresés várható, hogy milyen mértékű, kérdéses. A válasz a kőolaj árának változásaiban rejlik. Zékány András, az ING Bank részvényelemzője lapunknak mindenesetre úgy nyilatkozott, hogy a földgázüzlet nyereségessé tétele aligha képzelhető el lakossági gázáremelés nélkül.
A Mol és az E.ON–Ruhrgas 2004 novemberében kötött megállapodást a gázüzletág eladásáról. A Panrusgáz fele mellett eredetileg a Földgázellátó, illetve a Földgáztároló Rt. 75 százaléka cserélt volna gazdát a maradékról szóló vételi opció kikötése mellett, az Európai Bizottság azonban úgy határozott, hogy az E.ON-nak a Földgázellátó és a Földgáztároló száz százalékát kell megvennie. Az Európai Bizottság követelményei, a szabályozás és az iparági környezetben bekövetkezett változások következtében a felek további módosításokat is végrehajtottak az adásvételi szerződéseken, így került sor a vételár módosítására is. Az eredeti megállapodás szerint 425 millió eurót kapott volna a Mol az E.ON-tól, s ehhez jött volna az eladási opció alapján még 125 millió. A két tétel együtt 550 millió eurót tesz ki, s ettől a biztosan megérkező 300 millió euró alaposan elmarad, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy ebben már annak a párnagáznak – vagyis a tárolókban technológiai okokból állandóan tárolt gázmennyiségnek – a megvásárlása is benne van, amelyet a Mol tavaly év végén hatvanmilliárd forintért vett meg az államtól. A kockázatok megosztásának hírét szemlátomást nem fogadta jól a piac. A várt emelkedés helyett a szerződés részleteinek megismerése után meredek zuhanásba kezdtek a Mol-papírok. Hogy ez meddig tart, azon is múlik, milyen beruházásokra költi el a befolyó összeget a Mol. A cég csupán annyit közölt, hogy a pénzt a kutatás-termelésben, a feldolgozásban, illetve a kereskedelemben kívánja értékteremtő beruházásokra fordítani.
A Mol–E.ON tranzakció aláírásával a gázüzletág fele kerül ki a magyar irányítás alól. Ami megmarad, az a stratégiailag talán legfontosabb tevékenység: a szállítás és a rendszerirányítás. A Mol közleménye kiemeli, hogy az E.ON-nal kialakított üzleti partnerség hosszú távon növeli Magyarország gázellátásának biztonságát.
Árhatáron belül. Magyarországot nem érintené, ha a Gazprom a világpiaci árra, ezer köbméterenként 250 dollárra emelné az európai uniós partnereinek szállított gáz árát – mondta a távirati irodának Ábrahám Gergely, a gazdasági miniszter szóvivője pénteken. Hozzátette: a Magyarországra Oroszországból érkező gáz mennyiségét és árát hosszú távú szerződésben rögzítette a Földgázellátó Rt. és a Gazprom. A szerződésben foglalt ár pedig a világpiacihoz igazodik már több mint egy évtizede. (MTI)
