A múlt év decemberében jelent meg Szegeden Dél-alföldi regionális ifjúsági helyzetelemzés címmel egy kötet, amely a dél-alföldi régió ifjúságának helyzetét szociológiai kutatásokra alapozva tárja fel.
Bár a Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyét magába foglaló dél-alföldi régió az ország harmadik legnépesebb térsége, az ország hét régióját tekintve a legnagyobb természetes fogyás épp a Dél-Alföldön figyelhető meg: eléri a 4,6 ezreléket, ami például az észak-alföldinek több mint a két és félszerese. A régióban ugyanis nemcsak a születésszám alacsony, hanem az innen való elvándorlás is magas, hisz sok itteni fiatal más régióban talál munkát, és alapít családot. Ennek egyik oka lehet, hogy az országban átlagosan ebben a régióban a legalacsonyabbak a munkabérek, a munkanélküliség pedig magasabb, mint az országos átlag (különös tekintettel a pályakezdőkre és a fiatal diplomásokra).
– A kutatások egyik fontos megállapítása, hogy a tanuló fiatalok aránya növekedett a régióban – mondja Jancsák Csaba szociológus, a tanulmánykötet egyik szerzője. – Ez akár örvendetes tény is lehetne – teszi hozzá –, azonban az, hogy több fiatal szerez diplomát, mint korábban, önmagában még nem segíti őket elhelyezkedési vagy anyagi problémáik megoldásában.
Általánosságban ugyanis elmondható, hogy a 15 és 29 év közötti fiatalok helyzete a pár évvel korábbihoz képest negatív irányba változott, például lakás- vagy anyagi lehetőségek tekintetében 2000-hez képest néhány év alatt egyértelműen roszszabb helyzetbe kerültek – állapítja meg a tanulmánykötet az Ifjúság 2004 vizsgálat adataira hivatkozva. A gondokat tetézi a növekvő munkanélküliség is: 2000-ben a régió nagykorú fiataljainak 7,4, mára viszont már nyolc százaléka munkanélküli. Élesedik a verseny a minőségi munkahelyekért a diplomával rendelkezők között, mindeközben a kevésbé „tekintélyes” papírral rendelkezők nehézségei sokasodnak. Ennek következtében a munkavállalás során kialakul egyfajta bizonytalanság és esetlegesség: az iskolából a munkába való átmenetet káosz jellemzi.
– Sok esetben egy bizonyos ideig tartó munkanélküliség az iskola elvégzése és az első munkahely megszerzése között még normálisnak is számít – mondja Jancsák Csaba, hozzátéve, hogy a pályakezdők életét a próbálkozások, kudarcok, újrakezdések váltakozása jellemzi, s ennek következtében a fiataloknak az egyharmada volt már hosszabb-rövidebb ideig munkanélküli a régióban.
Az anyagiak tekintetében rosszabb helyzetben vannak a fiatalok, mint amilyen az országos átlag, de a 2000-es vizsgálathoz képest is megfigyelhető a lecsúszás. Akkor a háztartások valamivel több mint 17 százalékából fogyott el a pénz hónap vége előtt, ez négy évvel később már a háztartások több mint 23 százalékára volt igaz. Az anyagi helyzet egy másik fokmérője, hogy hányan laknak saját lakásban a fiatalok közül. Míg ez az arány 2000-ben megközelítette a 19 százalékot, néhány év alatt mindössze 10 százalékra csökkent.
A különböző devianciák térnyerése is mind szembetűnőbb a tizen- és huszonévesek körében. A régió fiatalságának csaknem negyven százaléka nyilatkozott úgy, előfordult már, hogy több alkoholt fogyasztott a kelleténél. Ez kiugróan magas szám az országos átlaghoz képest (25 százalék). A drogot használók aránya – ha korántsem ilyen mértékben – szintén meghaladja az országos áltagot. A fiatalok fele próbált már ki valamilyen kábítószert. Az igazán szembetűnő és aggasztó, hogy az alkohollal és a drogokkal való első „találkozás” időpontja egyre korábban történik meg az életükben. Így mára a kábítószert kipróbáló fiatalok 88 százalékának első drogfogyasztása 14–15 éves korban követekezik be. Megdöbbentő, hogy minden huszadik fiatal 12 éves korában jut először kábítószerhez.
A fiatalok fele reménykedik abban, hogy a saját életszínvonala a jövőben emelkedni fog. Néhány éve ez az arány csak 30 százalékos volt. A fentebb ismertetett adatok szerint a fiatalok korábbi viszonylagos pesszimizmusa reálisnak bizonyult, de az elmúlt évek tendenciájából ítélve most sokan gondolhatják úgy, hogy innen csak felfelé vezethet az út. A 15 és 29 év közöttiek a legfőbb értéknek a családi biztonságot tartják, amit a szerelem és az igaz barátság követ. Ugyanakkor a szüleik korosztályánál magasabb a vallásos hit mint a saját életükben fontos érték megnevezése (14 százalék). Bár régiónkénti bontásban ezt már nem hozták nyilvánosságra, érdemes a fiatalok politikai érdeklődésére is kitérni néhány szó erejéig. A fiatalok mindössze 39 százaléka állította azt, hogy biztosan elmenne szavazni a választásokon. Az Ifjúság 2004 vizsgálat – egybehangzóan más felmérésekkel – országosan azt mérte, hogy a 15 és 29 év közötti fiatalok 40 százaléka választána a Fideszt, mindössze 14 százalékuk az MSZP-t, s öt százalékuk az SZDSZ-t. A pártot választók körében a Fidesz abszolút többséget élvez (59 százalék), míg a két kormányzó párt támogatása együttesen sem éri el a 30 százalékot.
A fiatalokat érintő problémák megoldása egyrészt kormányzati, másrészt önkormányzati odafigyelést és cselekvési programok kidolgozását igényli – mondja a szociológus. Mindezek ellenére a Dél-Alföldön a települések mindössze 12 százaléka rendelkezik ifjúsági koncepcióval, csak elvétve alkalmaznak ifjúsági referenst, sőt a legtöbb önkormányzatnál ifjúsággal foglalkozó bizottság sem működik (még a városok többségében sem). A tanulmánykötet szerzői azonban ennél is tovább mennek, amikor megállapítják: „Megdöbbentő azoknak a településeknek a magas aránya, amelyek nem tervezik ifjúságpolitikai koncepció kialakítását. Az gyanítható, hogy az önkormányzatok a forráshiányos finanszírozás miatt nem tudnak energiát és pénzt fektetni az ifjúságpolitika szervezeti keretének kialakítására, ifjúsági koncepció kidolgozására. Ezt mutatja az a tény is, hogy azoknak az önkormányzatoknak a fele sem támogatja pénzzel az ifjúsági önkormányzatokat, ahol működnek ilyenek.” Pedig nem sok helyen működnek: mindössze minden ötödik településen.
origo.hu
Megszólalt halálfélelméről és súlyos műtétjéről a TV2 sztárja
