A Katolikus Püspöki Konferencia által írt körlevél szerint végveszélybe sodródott a nemzet többek között az abortusz engedélyezése és a kényelmes nemtörődömség miatt, s 2006-ra imaévet hirdettek, hogy megmentsük a magyarságot. Melyek azok a közös pontok, amelyekben a körlevél és az ön véleménye összecseng?
– Ehhez kissé vissza kell tekintenünk, ugyanis nagyon érdekesen indult az előző két évszázad. 1802-ben jelenik meg a Génie du Christianisme (A kereszténység szelleme) című könyv Chateaubriand, a neves filozófus tollából. Ez a mű teljes mértékben kiáll a keresztény értékek mellett, amelyeket az akkori közelmúlt forradalmi napjai elhomályosítottak. Gondoljuk csak meg, 1793-ban a nép betódul a Notre-Dame székesegyházba, orgiát ül, az évezredes szent helyet pedig az ész és a szabadság templomává nyilvánítja. Tíz év sem telt el e között és a kereszténység magára találásának első válaszcsapása között! Egy évszázad múltán, 1903-ban egy ugyancsak keresztényellenes, liberális korszaknak a tetőfokán jelenik meg Prohászka Ottokár püspök A diadalmas világnézet című könyve. Ugyancsak egy évszázaddal később, 2006. január elsején a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia hirdeti meg az imaévet a lelki megújulásért. Ez a három évszázad tehát így megcsókolja egymást. A sors kitüntetettjének érzem magam, hogy pár héttel a körlevél megszületése előtt, december 8-án megjelenhetett a könyvem, amelyet – Prohászkától kölcsönözve – A diadalmas világnézet címmel írtam. Ez a két könyv, valamint Chateaubriand műve egy forrásból merít. Nem hasonlíthatom a magam írását Prohászkáéhoz, de megpróbáltam a magam módján a XX. században azt a keresztény lelkiséget megtartani, fenntartani, szavakba önteni, amely az én diadalmas világnézetem volt. Valamennyien, akik istenhívők vagyunk, szemben állunk azzal a világgal, amely ellenünk támad. Prohászka egyébként akkoriban Két világnézet címmel akarta megjeleníteni a könyvét, és csak rábeszélésre változtatta meg. Most is két világnézet van.
– Mikor volt rosszabb a helyzet, Prohászka és Chateaubriand korában, vagy most?
– Egyértelműen most. Az ötvenhatos forradalom bármilyen csodálatos is volt – a nemzet 13 nap alatt összeölelkezett, diadalmasan legyőzöttként is győztesnek érezte magát –, látni kell, hogy 1957. május elsején szinte megmagyarázhatatlanul százezrek vonultak az utcára, és dicsőítették azokat, akik ellen sikeresen felkeltek. Ahogy Bayer Zsolt fogalmazott, ezen a napon fogant meg a Kádár-korszak. A kommunizmus két részre bontható Magyarországon: a Rákosi-időszak elvitte a vagyont, ám a Kádár-éra a nemzet gerincét törte meg, és az erkölcstelenség erkölcsét hozta ránk, a nihilizmus földjévé tette az országot. Érdekes, hogy XVI. Benedek pápa békeüzenetében a terrorizmus mellett épp a nihilizmust mint fő veszélyt említette meg. Ez az erkölcs nélküli ember kora, a körlevél első mondatában pedig szinte belerobban ebbe a századelőbe az üzenet. Kétségbeesetten szólal meg a hang a nemzet pusztulása miatt: mintegy hatmillió magyar gyermek nem születhetett meg. Ez nem egyedül Magyarország problémája, egész Európában alacsony a demográfiai ráta, kivéve Albániát. Ahol mozlimok élnek. Valójában például Franciaország és Európa máig nem tért magához a forradalom kábulatából. Érdemes megnézni, nem sikerült megszavaztatni a kereszténységre való utalást az unió alkotmányában. Átvágták a lombos fa gyökereit. Erről Prohászka is írt, s megkérdezi: mi volnánk az alkalmatlanok, akik Európába hoztuk a kereszténységet, ezzel Európát Európává tettük?
– Mire gondol akkor, amikor a istenhívők ellen támadó erőt emlegeti? Ez egy eszme, vagy inkább annak a hiánya?
– Egymás ellen küzd az ateizmus, a materializmus, valamint a hit világa. Nem lehet ezt leszűkíteni egyházakra, itt a hitről, a vallásról van szó. Ez a harc az egész világon folyik. Hivatkoznék az amerikai választásokra, ahol a fő viták nem a gazdaság, a terrorizmus vagy az iraki háború körül folytak. Ezekben a két nagy párt egyetért. Felmerültek viszont erkölcsi kérdések a dekrisztianizálódó, alkonyát élő Amerikában: az abortusz, a homoszexuálisok házassága, az őssejtkutatás témája. Végül ezek döntötték el a választásokat. Az erkölcsös álláspontot akkor a republikánusok képviselték. A katolikus John Kerry, a demokrata elnökjelölt áldozáshoz járult ebben az időszakban, a Szentszék képviseletében Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció vezetője azonban leszögezte, nem veheti magához a szentostyát az, aki elfogadja az abortuszt. Ha azonban Magyarországon indulna Bush ezzel az erkölcsi programmal, nem támogatnák. Nálunk a halál kultuszát támogatja a vezetőség. A helyzet nagyon komoly, valóban az emberiség léte forog kockán. Ha nem tudjuk megvédeni magunkat az embertelenség ellen, a vesztünkbe rohanunk. Itt nem egyes személyekről van szó. Egyes emberek képviselhetik az igazságot, de mit mondott Morus Tamás lefejezésekor VIII. Henrik: „Látod, egyedül maradtál az igazságoddal.” Ő viszont így felelt: „Az igazság akkor is igazság, ha csak egy ember képviseli, sőt akkor is, ha nincs mellette senki.” Ha világnézeti semlegességre neveljük a fiatalokat, ha a gyerek nem tud különbséget tenni a jó és a rossz között, Magyarországnak húsz év múlva nyolcmillió lakosa lesz, Európa pedig idegen befolyás alá kerül.
– Ön a kilencvenes évek elején még egy optimistaklubot alapított. Jelzés értékű, hogy ez a klub már nem működik? Most is megalapítaná ezt a társaságot?
– Hát hogyne! Most még nagyobb szükség van erre, mint abban az időben. Úgy láttam a rendszerváltozáskor, hogy mindenki el van keseredve, és ez ma sincs másként. Hiába mondják, hogy nagyon boldogok az emberek, és jól megy minden. Az emberek tele vannak félelemmel. Arra van szükségünk, hogy egyensúlyba kerüljön a testünk és a lelkünk. Egy hitre – mint az optimizmusra – nem lehet senkit megtanítani, de Varga Béla jezsuita atya szerint aki kéményt seper, az előbb-utóbb kormos lesz. Aki optimisták közé jár, azt is megfertőzheti a derűlátás. Egyszer Antall Józsefnek szóltam, jöjjön el egy rendezvényünkre. Megrázta a fejét, mondván, ő pesszimista. Mondtam neki, a nagy magyarok mind pesszimisták voltak, de a Vén cigány című vers, a reménytelenség fortissimója is úgy végződik: lesz még egyszer ünnep a világon! A magyar eszmeiség még az irracionálison át is győzedelmeskedik. Most épp erre van szükség. Hitre a hazában, hitre a hitben, hitre az emberiségben.
origo.hu
Bánki Erik a jövő évi költségvetésről: A kormány céljai világosak - videó
