Mikor szándékozik visszaadni a magyar államnak Gyurcsány Ferenc a törvénytelenül privatizált vagyontárgyakat? – tette föl a kérdést Répássy Róbert (Fidesz) szombati sajtótájékoztatóján. Az országgyűlési képviselő lapunk múlt heti cikksorozatának közhiteles dokumentumokkal alátámasztott állításait ismertetve elmondta, a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó Nomentana Bt. kft.-vé alakítását a cégbíróság 1993. szeptember 17-én elutasította, az erről szóló határozatot a Magyar Nemzet által bemutatott tértivevény tanúsága szerint a társaság jogi képviselője 1993. október 11-én átvette. Azonban Gyurcsány Ferenc a bírósági határozatot és a jogszabályokat figyelmen kívül hagyva több mint két éven keresztül egy jogi értelemben nem létező gazdasági társaság tulajdonosaként és ügyvezetőjeként járt el – mutatott rá az ellenzéki politikus, aki szerint a kormányfő ezzel a magatartásával törvénysértések sorozatát követte el.
*
Répássy Róbert bemutatott néhányat azon közhiteles cégbírósági dokumentumok közül, amelyeket a Magyar Nemzet nyilvánosságra hozott. Ezekből kiderül, hogy a jogilag nem létező Nomentana Kft. képviseletében Gyurcsány Ferenc 1994. november 22-én például aláírásával hitelesített egy taggyűlési jegyzőkönyvet, majd 1995-ben szintén az ő szignójával ellátva nyújtották be a cégbíróságra az előző évi mérlegbeszámolót.
A fideszes képviselő kiemelte, a nem létező Nomentana Kft. révén Gyurcsány Ferenc privatizáción alapuló vagyongyarapodásában egy olyan társaság – az Aldo Kft. – játszott meghatározó szerepet, amely 1993 és 1995 között törvénytelenül működött, hiszen egyik tulajdonosa – a Nomentana Kft. – nem létezett, annak Gyurcsány Ferenc képviselője sem lehetett.
Répássy emlékeztetett: a törvénytelenül működő Aldo ebben az időszakban kötött lízingszerződést a balatonőszödi kormányüdülő egyik villájának, illetve a Szalay utca 4. szám alatti ingatlan földszinti, valamint V–VI. emeleti, MeH-tulajdonban lévő részeinek privatizálására.
– A jogszabályba ütköző szerződés a polgári törvénykönyv szerint semmis, függetlenül attól, mikor kötötték azt – szögezte le a politikus. Arra az újságírói kérdésre, a Fidesz indít-e pert a miniszterelnök ellen, azt válaszolta, egyelőre megvárják, Gyurcsány Ferenc hajlandó-e a törvénysértő módon megszerzett ingatlanokat visszaadni az államnak.
Répássy Róbert utalt a Nomentana jogutódja, az Altus Rt. által kiadott közlemények egymásnak ellentmondó állításaira is, hiszen múlt szerdán a cég még arra hivatkozott, hogy a cégbejegyzési kérelem elutasítását tartalmazó végzésről a társaság székhelyváltozása és az elhúzódó cégbírósági ügyintézés miatt nem értesültek, de egy nappal később már úgy fogalmaztak, hogy a hivatkozott iratok közel tizenhárom év után sem a jogutód társaságnál, sem a cégbíróságon nem lelhetők fel teljeskörűen. Ezzel szemben ezek az iratok éppen a cégbíróságról származnak – fűzte hozzá a politikus.
– Nincs határa a személyes bántásnak és a rágalomnak, de ehhez már hozzászoktam – nyilatkozta a TV2 Tények című műsorában szombaton Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök azt mondta, rágalomra nem szabad rágalommal, hazugságra pedig hazugsággal válaszolni. Gyurcsány azt állította, „soha senkinek: államnak, banknak, vevőnek, szállítónak, tulajdonosnak sem előnye, sem hátránya nem származott azokból a jogi pontatlanságokból, amelyet aztán később, talán egy év alatt sikerült rendbe tennie a társaságnak”. (Gyurcsány 1993 szeptemberétől 1995 decemberéig használta a fantomvállalkozást.) A kormányfő hozzáfűzte, „mivel engem bűnnel vádolnak, hát nincs nagyon más lehetőségem, mint perelni; ezt a jövő héten megteszem”.
A kormányfő állításával szemben az Aldo Kft.-nek származott előnye: el tudott indulni az állami ingatlanokra kiírt pályázatokon. Hátrány pedig az államot érhette, amelynek mértékéről nincs információnk, a Nomentana Kft. bejegyzése elutasításának időpontjában ugyanis sem elszámolási mérleget, sem adóbevallást nem készített a cég. Így nem tudhatjuk, hogy a vállalkozásnak mennyi adót kellett volna befizetnie.
Eközben Somorai László, aki azokban az években, amikor Gyurcsány Ferenc a fantomtársaságként működő Nomentana Kft. képviseletében üzleteket kötött, mindvégig a valódi Nomentana Bt. beltagja volt, a Magyar Hírlapnak kifejtette: „Nem emlékszem, mikor és hogyan, de egyszer csak valahogyan rájöttünk, hogy az egész átalakulás még nem történt meg.” Arra a felvetésre, hogy akkor a cég ügyvédje „vezette-e meg őket”, azt mondta határozottan, hogy nem. Somorai szerint senkinek semmilyen kárt nem okoztak a jelenlegi miniszterelnökkel, aki szintén „abban a hiszemben volt”, hogy kft.-ként működnek. A kérdésre, hogy 1996-tól, amikor már a cégbíróság is engedélyezte a bt. kft.-vé alakulását (ez a kft. azonban nem azonos a nem létező Nomentana Kft.-vel, bár a neve ugyanaz), miért nem lett tagja a társaságnak, Somorai elmondta: „Másfelé vitt az utam, akkoriban én már közalkalmazott voltam.”
origo.hu
Kábítószer-kereskedőket fogtak a rendőrök a Havanna-lakótelepen
