Értesüléseink szerint a jövő hét elején kellene döntenie Gráf József agrárminiszternek az Állattenyésztési Alap további sorsáról. Emlékezetes, az adóreform kapcsán felmerült, hogy a néhány milliárdos alapok társadalmi hasznosulása és hatékonysága nem megfelelő. Ez azonban a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) szerint nem érvényes az Állattenyésztési Alapra, hiszen működésének köszönhető, hogy a magyar tenyészállat-előállítás nemzetközi mércével mérve is megállja a helyét. Az alapot azonban tavaly július 12-én felfüggesztették, amelynek eredménye mintegy 630 millió forint kifizetetlen követelés lett a tenyésztőszervezetek részéről, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) elképzelése szerint a felfüggesztés előtt beadott 230 millió forintos igényt csak az alap – 15 százalékkal megkurtított – a 2006-os keretének terhére fizetnék ki, míg a további igényekről „megfeledkeznének”.
Ezt az elképzelést azonban az állattenyésztő szövetség jogilag és szakmapolitikailag is támadhatónak ítéli, ezért a konfliktusok elkerülése érdekében kidolgozott egy javaslatot, amely szerint első lépésben konszolidálni kell az Állattenyésztési Alapot. Számításaik szerint a 2005. évben elvégzett feladatok után járó normatív hozzájárulás összege a 600-650 millió forint, azaz ennyivel kellene az alap 2006-os keretét növelni. Az alap konszolidálásának pénzügyi fedezetét a nemzeti borítékból finanszírozott jogosultságok (hízott bika, anyatehén, anyajuh és extenzifikációs támogatás) ki nem használt része jelentené, amelynek összege mintegy 1,5-1,7 milliárd forint. Ezt az összeget az FVM vélhetőleg a GOFR- (a gabona-, olaj-, fehérje-, rost-) növények területalapú támogatására tervezi átcsoportosítani, de ez a lépés csak a gabonatermesztést ösztönzi és további felesleg képződését eredményezi. A MÁSZ által javasolt 650 millió forint átcsoportosítás a GOFR-keretből 200 forinttal csökkentené az egy hektárra jutó kifizetést, szakmapolitikai és társadalmi hozadéka igen pozitív lenne.
Az Állattenyésztési Alap 2006-os forrás-előirányzata 15 százalékkal kevesebb a tavalyinál, így a MÁSZ a túligénylések elkerülése érdekében javasolja, hogy a kifizetések rendszerét felül kell vizsgálni, amelyre a szaktárcával, valamint az Országos Mezőgazdasági és Minősítő Intézettel és az Állati Teljesítményvizsgáló Kft. részvételével közösen egy eseti bizottságot kell létrehozni. Brüszszellel is el kellene fogadtatni az EU-jogszabályok szerint is adható támogatási jogcímeket a 2007–2013-as időszakra, és a MÁSZ bevonásával az FVM-nek ki kellene dolgoznia azt a jogszabályi hátteret, amellyel az alap hosszú távon ismét önjáróvá válna, annak kezelésével pedig magát a szövetséget, mint az állattenyésztésről szóló törvény szerint illetékes társadalmi szervezetet kell megbízni.
Egyetért a MÁSZ törekvéseivel Lengyel Zoltán, a Fidesz mezőgazdasági kabinetjének vezetője, aki úgy fogalmazott: az állattenyésztéshez való ilyetén kormányzati hozzáállás és a hazai génbankok felszámolására tett kísérletek, mind állattenyésztésünk felszámolására irányulnak. Mindez nincs összhangban azokkal a kormányzati kijelentésekkel, amelyek a növénytermesztés és az állattenyésztés újbóli egészséges arányának kialakításáról szólnak – mondta a képviselő, aki rámutatott arra is, hogy az állattartók nehéz időszak elé néznek, mert az agrártárca kasszája ismét üres, és a sertés- és baromfitermelők csak akkor juthatnak hozzá 2005-ös, tízmilliárd forintos támogatásaikhoz, ha Brüsszel jóváhagyja a Nemzeti vidékfejlesztési terv 25 milliárdos átcsoportosítását. Ez egyelőre késik, és úgy tűnik, az FVM-nek az idén nemzeti támogatásokra a tavalyi mintegy négymilliárd forintnál is kisebb mozgástere lesz.
Finanszírozási kérdőjel. Az Állattenyésztési Alap létrehozására azért volt szükség, mert a tenyésztésszervezési feladatok és a biológiai alapok fenntartása olyan mértékű terhet jelentett az állattartóknak, amelyet nem tudnak felvállalni. A rendszerváltozás előtt a tenyésztésszervezés központi irányítás alá tartozott, így azt az állam finanszírozta. A 90-es évektől ezeket a feladatokat fokozatosan a társadalmi szervezetek kezébe adta az állam, ám a finanszírozás kérdését nem oldotta meg hosszú távra. A befizetések ellenőrzésére és szankcionálására nincs mód, s csökkent az állatlétszám, így az alapba egyre kevesebb pénz folyt be, miközben a feladatok bővültek, a kiadások nőttek, sőt 2004-től az egykor önjáró alap költségvetési jogcímként működött, tehát a be-, és kifizetések elváltak egymástól, illetve ez utóbbiakat kizárólag az FVM felügyelte és kezelte. Ez azt is eredményezte, hogy a költségvetési megvonásoknál az alapot mint egyszerű költségvetési fejezetet kezelték, holott ennek volt bevételi oldala is, így lényegesen kevesebb kiadást jelentett.
origo.hu
Feljelentették Pankotai Lilit miután Orbán Viktor elpusztításáról beszélt
