Bár például a teljes foglalkoztatottság jól cseng a munkavállalók és képviseleteik számára, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) jobban bízik a kormánypártok, mint az ellenzék munkavállalókkal, nyugdíjasokkal kapcsolatos ígéreteinek megvalósulásában – derült ki Wittich Tamás szavaiból. Az MSZOSZ elnöke pozitív mérlegűnek értékelte a konföderáció és Medgyessy Péter 2002-es megállapodásának teljesülését. Ebben többek között a Munka törvénykönyve módosításáról, 300-400 ezer új munkahelyről, a heti munkaidő 38 órára való csökkentéséről, a bérek és nyugdíjak felzárkóztatásáról, a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentéséről, a szakszervezetek szerepének és jogainak erősítéséről volt szó. Wittich szavai szerint ugyanakkor a munkavállalók „nem érzik magukat biztonságban”, a „túlteljesített” reálbér-emelkedésben „nagyon sokan nem részesültek”, az elmúlt négy évben „nem volt, hónap, hét”, amikor munkahelyek szűntek meg, vagy munkahelyeket kellett megvédeni, a munkáltatók „hihetetlen erőfölényben vannak”, a szakszervezetek helyzete nem javult érdemben, tisztségviselőiket sokszor kirúgják a munkahelyekről. Az MSZOSZ ezért teljes foglalkoztatottságot, versenyképes tudást biztosító szakképzést, legalább nyolcvanszázalékos lefedettséget a kollektív szerződések terén, a szakszervezetek erősítését fogalmazta meg igényei közt. A konföderáció továbbá azt követeli, hogy a második Nemzeti fejlesztési terv középpontjában az életminőség javítása, a bérek és a nyugdíjak uniós felzárkóztatása álljon.
Az elmúlt négy évben több az, amit teljesítettünk, mint amivel tartozunk – fogalmazott Gyurcsány Ferenc, aki többször „Wittman Tamásnak” szólította az MSZOSZ elnökét. (A kínos szituációt a miniszterelnök úgy oldotta fel, hogy a későbbiekben inkább az „elnök úr” kifejezést használta.) Gyurcsány szerint lényegében egyedül a 38 órás munkahétre tett ígéret nem teljesült. A kormányfő a munkavállalók egzisztenciális biztonságát növelő kormányzati döntésekről számolt be. A tervek szerint a munkavállaló munkahelye felszámolása esetén a jövőben a munkaerő-piaci alapból munkabér-biztosításként megkapja a végkielégítését, s a munkáltató az államnak fog tartozni. A döntés azért született, mert „az állam erősebb, mint a többi követeléssel rendelkező, például a bankok és a beszállítók”. A miniszterelnök közölte, hogy a jövőben a munkavállalók is kezdeményezhetik a cég felszámolását, ha nem kapják meg bérüket. A késve kifizetett munkabér után a munkáltatók akár a jegybanki alapkamat kétszeresét is fizethetik büntetőkamatként, valamint munkaügyi bírságot is róhatnak ki rájuk.
A Medgyessy–Gyurcsány-kormány a folyamatosan növekvő munkanélküliség kormánya. 2002 májusától 2006 januárjáig 5,7 százalékosról 7,3 százalékosra nőtt a munkanélküliség Magyarországon. 400 ezer új munkahelyet ígértek, mára azonban 400 ezer honfitársunk munkanélküli, minden ötödik pályakezdő fiatal állásnélküli – olvasható a Fidesz közleményében. Eszerint a miniszterelnök „munkabér-biztosításra” tett ígérete azt jelenti, hogy a kormány a cégek számára kívánja megkönnyíteni az emberek további elbocsátását, munkanélkülivé válását.
origo.hu
A forrófejű Magyar Péter reagált a Tisza-lista kiszivárgására
