Nemcsak az Európai Bizottság legfrissebb jelentése, hanem a magyar kormány felzárkózási programja szerint is folyamatosan romlik a magyar államadósság helyzete, s a GDP-arányos adósságráta az idén és jövőre is egyre kedvezőtlenebb képet mutat. A brüsszeli testület szerdán közzétett értékelése szerint hazánk már 2004-ben átlépte a maastrichti követelményekben maximumértékként meghatározott 60 százalékot, s a nyugdíjkorrekció nélkül számított eladósodottságunk azóta tovább romlott: 2004-ben a bruttó államadósság a GDP 60,3 százalékát tette ki, tavaly ez az érték már 61,5 százalék volt, az idén pedig 63 százalékra kúszhat fel az államadósság. 2007-ben 63,2 százalékra rúg az adósság, amely az előrejelzések szerint 2008-ra 62,3 százalékot ér el. Figyelemre méltó, hogy az Európai Bizottság megjegyzése szerint ezek az adósságszámok még nem tartalmazzák a Gripen vadászgépek 2006. és 2007. évre elszámolandó kiadásait, azaz a megadott adósságmutatók a GDP 0,3 százalékával még magasabbak lesznek ezekben az években.
Az államadósság-mutatókat egyelőre kedvezően befolyásolja a Pénzügyminisztérium által 2004-ben bevezetett, nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó hiányszámítási módszer, ezzel a kimutatással azonban csak ideiglenesen lehet szépíteni a kimutatásokat. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat a jövő év végéig fogadja el a nyugdíjkorrekcióval csökkentett hiány- és államadósságszámokat, így 2008-tól újra visszaáll a számítás korábbi rendje. Csupán átmenetileg javíthatók a magyar adatok az Európai Bizottság felé is: mivel 2004 májusától a magas államháztartási hiány miatt túlzottdeficit-eljárás alatt állunk, ezért a költségvetési hiányszámokról a brüsszeli testület részére szintén adatokat kell szolgáltatnunk. A nyugdíjkorrekciót ennél az elszámolásnál évente húsz százalékkal csökkenő mértékben lehet figyelembe venni, azaz 2010-ben – a tervezett euróbevezetés évében – ezzel a módszerrel már sem a hiányadatokat, sem pedig az államadósság-mutatókat nem lehet kozmetikázni. Mindez azt jelenti, hogy a duzzadó államadósság miatt akkor sem biztos a 2010-es euróövezeti csatlakozásunk, ha az államháztartási deficitet 2008-ra mégis sikerülne a háromszázalékos küszöbérték alá vinni.
Eladósodottságunk a közép- és kelet-európai államok államadósság-mutatóit összehasonlítva is kiemelkedősen magas: a 2004-es adatok értelmében a legmagasabb GDP-arányos államadóssággal hazánk rendelkezett. Az utolsó előtti helyen álló Lengyelországnak 45,4 százalékos volt az államadóssága, miközben a legalacsonyabb, 5,8 százalékos adóssággal Észtország büszkélkedhetett. A folyamatosan emelkedő adósság terhe a kamatkiadásokban is megmutatkozik: az idei költségvetés összesen 835 milliárd forintnyi adósságszolgálattal számol, ám gazdaságkutatók szerint ennél várhatóan jóval több pénzt kell majd kamatkiadásra fordítani. A Pénzügyminisztérium legutóbbi közlése szerint a tavalyi év első tizenegy hónapjában 1521 milliárd forinttal emelkedett a központi költségvetés forint- és devizaadóssága, amely tavaly november végére elérte a 13 113 milliárd forintot. Az adatok értelmében a 2002-es kormányváltás óta majdnem hatvan százalékkal emelkedett az államadósság.
Káosz a kamatmegtakarítás körül. Ellentmondó kormányzati nyilatkozatok jelentek meg arra vonatkozóan, hogy mekkora kamatkiadástól mentesül az idén a büdzsé azért, mert a pénzügyminisztériumi kimutatások értelmében a Budapest Airport Rt. magánosításából származó bevétel döntő részét az államadósság csökkentésére használta fel a kabinet. Múlt héten Veres János még azt közölte, hogy éves szinten a kisebb hozamok révén 30 milliárd forint megtakarítás érhető el, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdai ülésén ugyanakkor erre a tételre már csak 24,2 milliárd forintot jelölt meg. Kőszegi Márk, a pénzügyi tárca sajtóosztályának helyettes vezetője a mintegy hatmilliárd forintos eltérést azzal indokolta, hogy múlt héten Veres még csak becslésről adott tájékoztatást. A reptéri bevétel kapcsán más összegről számolt be Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is, aki szerint a pénzügyminiszter által szerdán közölt megtakarítás valójában 15 milliárd forinttal kevesebb, mivel a jegybank piaci értéken kénytelen visszavásárolni a japán jenben fennálló hitelt.
Negatív rekorderek vagyunk. Magyarország ismét negatív rekordot döntött, mivel konvergenciaprogramja – egyedüliként a tagállamok sorában – harmadszor is megbukott – állapítja meg az Európai Néppárt magyar képviselőinek tegnapi közleménye, amely szerint szerdán a független szervezetként működő Európai Bizottság utasította vissza a magyar kormány által benyújtott pénzügyi válságtervet. Az Európai Parlament képviselői emlékeztetnek: míg korábban a végrehajtás volt rossz, most már maga a program is alkalmatlannak bizonyult, a kormány ugyanis nem merte bevallani, hogy a 2010-es euróbevezetés már elképzelhetetlen, ezért egy teljességgel hiteltelen, minden konkrétumot nélkülöző fogalmazványt küldött el Brüsszelbe. Az Európai Bizottság megfogalmazása a közlemény szerint egyértelműen utal arra, hogy az ismételten kozmetikázott magyar költségvetés miatt elvesztettük szavahihetőségünket. (Sz. E.)
