Valójában csak egy nagyon tájékozatlan, erkölcsi gátlások nélküli és hiszékeny emberről van szó a pápa merénylőjével kapcsolatban, legalábbis a vizsgálatok ezt valószínűsítik. Mehmet Ali Agca ugyanis már korábban kirabolt két bankot, és megölt egy újságírót Törökországban. Aki viszont II. János Pál pápát meg akarta ölni, az egyszerre lehet az Antikrisztus ügynöke és az iszlám hőse. Most ez történt a 48 éves Ali Agcával. A börtön kapujában tüntetők várták, akik legszívesebben a vállukra emelték volna, a másik csoport szerint viszont haláláig a börtönben kellett volna maradnia. Az pedig bizonyos, hogy nagyon sok igen fontos személyiségnek Ali Agca kiszabadulása a lehető legrosszabb hír. A merénylet ügye szégyenletes módon elaludt az évtizedek során, s bár Olaszország szorgalmazta a vizsgálat folytatását, a keleti blokk országainak ellenállásán és a nyugatiak nemtörődömségén megbukott a terv. Máig nem tudunk szinte semmit a valódi indítékokról, hogy miért kellett volna meghalnia II. János Pál pápának, de sejteni nagyon is sokat sejtünk.
A bolgár részvétel a merényletben több mint lehetséges. A szálak azonban Moszkvába vezetnek, ahol állítólag igen komoly aggodalom lett úrrá az 1978. októberi pápaválasztás után. A szentatya megölésére a kommunista rezsimnek nyomós okai lehettek, s a vizsgálatok eredményei is azt bizonyítják, hogy igenis világpolitikai mozgatórugói voltak Ali Agca tettének, s nem a Szürke Farkasokkal hírbe hozott magányos merénylő elmélete a helytálló. Szemet szúr, hogy Ali Agca egy szigorúan őrzött katonai börtönből tudott megszökni nem sokkal a merénylet előtt, s hamis útlevele is volt. Bár a vizsgálat többeket is megnevezett, Szergej Ivan Antonov, a Balkan Air bolgár légitársaság római alkalmazottja volt az egyetlen bolgár, akit a rendőrség le is tartóztatott a gyilkossággal kapcsolatban. Antonovot három év múlva kiengedték a vizsgálati fogságból, miután a vád nem tudta bizonyítani részvételét az ügyben. Elemzők Moszkva indítékai között azt tartják a legfontosabbnak, hogy a lengyel egyházfő személye támogatást jelentett az egyre erősebb Szolidaritás szakszervezetnek, ez pedig az egész közép-európai szovjet hatalmat károsíthatja. Nyugaton pedig valószínűleg úgy okoskodtak, a lassan felengedő amerikai–szovjet viszonyt olyan károsan érintette volna a vizsgálat követelése, hogy Washingtonnak nem érte meg a kockázatot. Igaz, a Szovjetunió sem kérdezősködött soha, vajon Amerika valóban meg akarta-e ölni Fidel Castrót.
Aki minderről beszélni tudna, az most épp az isztambuli utcákat járja, s el akarja intézni, hogy ne hívják be katonának, meglátogatja édesanyját, s vissza akar illeszkedni a társadalomba. Nem lenne azonban meglepő, ha egy nap a halálhírét hoznák. Meghalhatna mondjuk egy esernyő mérgezett hegyének szúrásától, mint az a londoni bolgár férfi, akit korábbi hazájának titkosszolgálata így ölt meg 1978-ban. Az ügy persze máig felderítetlen.
16 méter magas kútba esett egy három éves gyerek Hatvanban