Már útnak indult Angela Merkel, amikor felröppent a hír, hogy az iraki háború során a német titkosszolgálat emberei a helyszínen segítették a katonai akciókat, együttműködve az amerikaiak katonai titkosszolgálatával, a DIA-val.
A müncheni Süddeutsche Zeitung és az Északnémet Rádió (NDR) politikai magazinja, a Panorama állítása szerint a Schröder-kormány egyetértésével a német hírszerző szolgálat (BND) két specialistája maradt Bagdadban és szolgálta ki információkkal az amerikai hadvezetést. Ezt az együttműködést akkor a kancellári hivatalból a titkosszolgálatok munkáját koordináló Ernst Uhrlau és a BND élén álló August Hanning engedélyezte. A német ügynököknek a francia nagykövetség biztosított otthont, miután a német diplomáciai képviseletet három nappal a hadműveletek megkezdése előtt bezárták. A müncheni lap értesülése szerint politikai döntés húzódott meg az akció mögött.
A támogatást az amerikaiak kérték azzal a feladattal, hogy német értesülésekből ismerjenek fel olyan kórházakat és nagykövetségeket, amelyeket nem akarnak bombázni. A tv-magazinban viszont az Egyesült Államok védelmi minisztériumának volt munkatársa azt mondta, hogy a német forrásból kapott koordináták az offenzív hadi eseményeket szolgálták.
A sajtóértesülések széles körű vitát és kritikát váltottak ki. A BND valótlannak nevezte azokat, a koordináták kizárólag az emberi életek megmentését szolgálták. Joschka Fischer, az egykori vörös– zöld koalíció külügyminisztere megdöbbenéssel reagált, de beismerte, tudomása volt arról, hogy a háború kitörésének napjaiban két BND-alkalmazott tartózkodott Bagdadban. Max Stadler, a liberális FDP belpolitikai szóvivője botránynak nevezte az ügyet és annak kivizsgálását követelte. Claudia Roth, a Zöldek elnök asszonya
kijelentette: „Az iraki háború elutasításának eklatánsan ellent- mondana a német ügynökök bevetése.”
Angela Merkel programja tegnap este száznyolcvan meghívott vendégnek adott vacsorával kezdődött a német nagykövetségen, ezen a gazdasági és társadalmi élet prominens képviselői vettek részt. A kancellár asszony itt a transzatlanti párbeszéd elmélyítésére helyezte a hangsúlyt.
Ma előbb félórás négyszemközti megbeszélést folytat George Bush elnökkel, ezután a küldöttségek megbeszélése, majd sajtókonferencia következik. Német hírmagyarázók kiemelik annak jelentőségét, hogy az amerikai elnök szokatlanul hosszú – háromórányi – időt szán a tárgyalásokra és utána hajlandó kiállni a tudósítók elé, ami szintén nem nevezhető természetesnek. A Bush–Merkel-dialógus kényes témái: a német légtér és felségterület igénybevétele a CIA terrorral gyanúsított foglyainak szállításánál és a kancellár asszony azon nyilvánosan hangoztatott véleménye, hogy a guantánamói fogolytábor sem a jog, sem a humanitás szemszögéből nem felel meg a demokráciák alapelvének.

Köllő Babett is beszállt a Jennifer Lopez őrületbe