Lassan csökken a belvíz

Folyóinkon az árvízveszély megszűnt, a belvíz a csapadékmentes időnek és a szivattyúzásnak köszönhetően lassan csökken. A fagyott talaj telítettsége azonban százszázalékos, s a szakemberek attól tartanak, hogy a később várható enyhébb időjárás és az eső miatt akár a többszörösére is növekedhet az elöntött területek aránya.

Munkatársunktól
2006. 01. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A csapadékmentes időjárásnak és a kárelhárításnak köszönhetően némileg csökkent ezen a héten a belvízzel elöntött területek aránya, tegnap kilencvenháromezer – részben lefagyott – hektárt borított az országban a víz: ennek csaknem a fele vetés és szántó. Jelenleg tizenegy vízügyi igazgatóság körzetében tartanak fenn első, illetve másodfokú készültséget ötvenhat szakaszon. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint a győri székhelyű igazgatóság területén megszűnt a készültség. A védekezésben ötszázan vettek részt 174 teherautóval és 39 célgéppel, száz szivattyútelep működött. Eddig 43 tározóban körülbelül ötvenmillió köbméter vizet gyűjtöttek össze. A veszélyeztetett régiókban 42 önkormányzat rendelt el belvízvédelmi készültséget, közülük Paszab, Tiszabercel, Vaskút, Kecel, Fegyvernek, Kenderes, Nádudvar, Püspökladány, Kunhegyes, Bucsa, Kunszentmárton, Köröstarcsa és Murony másodfokút.
Operatív törzs alakult tegnap Csongrádban, a megyei ár- és belvízvédelmi bizottság részeként. A hattagú grémium dönt a védekezésre szánt állami pénz felhasználásáról, s a munkálatok irányításában is részt vesz. Alakuló ülésük után elmondták: a térségben jelenleg 12 ezer hektár terület van víz alatt. Félő, hogy a száz százalékig telített talaj már nem tudja befogadni a vizet, ha enyhül az idő és megjön a csapadék is. Akkor akár a többszörösére is növekedhet az elöntött hektárok száma. Frank József, a megyei közgyűlés elnöke közölte: az ár- és belvízvédelemre tavaly elköltött 148 millió forintot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium csak most januárban térítette meg a víztársulásoknak, s az összeg ráadásul az idei költségvetést terheli.
Csökkent az elöntött területek nagysága Borsodban is: körülbelül tizenkétezer hektárnyi szántó és legelő áll vízben. Csak az északkeleti régióban tízmilliárd forintos védekezési költséggel számolnak a vízügyi szakemberek tavaszig, miközben a kormány összesen 5,3 milliárdot különített el erre a célra – állította Ódor Ferenc, a Fidesz Borsod megyei elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Kiemelte: a Hernád menti gazdák 2004-es és 2005-ös kárait sem rendezte a kormány, noha erre 1,2 milliárd forint erejéig kötelezettséget vállalt. A tavaly nyári árvíz következményeiről szintén mélyen hallgat a kormány – tette hozzá a politikus. Koncz Ferenc, a Fidesz megyei alelnöke rámutatott, a kormány komoly hibát vét, ha nem folytatja az előző ciklusban megkezdett Vársárhelyi-terv beruházásait.
Folyóink vízgyűjtőin nem volt sem hó, sem eső, így folytatódott a lassú apadás, jelenleg már csak a Hortobágy-Berettyón tartanak első fokú árvízvédelmi készültséget 84 kilométeren. A Duna külföldi vízgyűjtőjén a csapadék túlnyomó többsége hó, ezért csak enyhüléskor számolhatunk árhullámmal. Az árvízi veszélyeztetettség megszűnt.
A Balaton vízállása 114 centiméter. A Kapos apadása és a Sió-csatornán végzett szivattyúzás miatt a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság növelte a vízleeresztés mértékét. A Velencei-tó vízállása a szokásosnál magasabb: 168 centiméter. Pénteken mégis elzárják a zsilipet, mert a tó élővilágát veszélyeztetné, ha a jég alól eresztenék a vizet – érvelnek a szakemberek.
Mindkét nagy tavunkon hízik a jég. Ha ez fokozódik, akkor a vízszint zsilipeléssel már nem csökkenthető, mert a vízügyesek szerint megnövekedne a balesetveszély és megrongálódna a part. – Azokon a strandokon, ahol elhanyagolták a partvédő mű előtti, úgynevezett lábazati kőszórást, tehát nincs, ami „fölemelje” a jeget, ott károkat okozhat a magas vízállásnál befagyott tó – mondta Fejér Vilmos, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője. – A jég ugyanis „kimászik a tómederből” – tette hozzá.
A felhőszakadásokat előre jelző rendszer kialakításáról döntött tegnap a kabinet. A kormányszóvivő szerint így lehetővé válik, hogy 2-3 órával a vihar előtt eljuttassák a veszély hírét. A rendszer úgy működik majd, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai a veszély felismerésének pillanatában jelzést küldenek a katasztrófavédelmi és a vízügyi hatóságoknak, értesítik a települési önkormányzatokat, a lakókat, és megteszik a szükséges intézkedéseket – idézte az MTI a szóvivő szavait.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.