Befejezte bemutatkozó látogatását az Egyesült Államokban Angela Merkel. Az első női kancellár tárgyalásait kíváncsi várakozás előzte meg: vajon képes lesz-e arra, hogy új alapokra helyezze az amerikai–német kapcsolatokat, de kitérjen azon kényes témákra is, amelyek a német nagykoalíció számára kritikára adnak okot a nagy szövetségessel szemben?
Merkel tisztában volt azzal, hogy a két ország között az utóbbi években olyan ellentétek alakultak ki, amelyekért egyiküket sem terheli felelősség. Az újraegyesített köztársaságban a jövőt a nemzeti érdekeket átlépő politikában látja.
Amikor a kancellár asszony az Egyesült Államokkal kapcsolatos új pozíció kiépítésén fáradozik, akkor mindent megtesz annak érdekében, hogy megértesse Washingtonnal, Berlin nem folytat Amerika-ellenes politikát. Ilyen értelemben készítette elő beszélgetését George W. Bush elnökkel. Merkel elismerésre méltó taktikát választott. Még elutazása előtt állást foglalt a guantánamói fogolytábor ügyében, és ezzel megfelelő időt biztosított vendéglátóinak a válaszadásra.
A tárgyalásokat követő sajtókonferencia bizonyította a jó hangulatot. Az elnök megbízható szövetségesnek nevezte a németeket. Bush felhívta a figyelmet arra, hogy a terrorizmus elleni harcban a jövőben is szükség lesz a titkosszolgálatok együttműködésére, míg Merkel a NATO fontos szerepére utalt a Balkánon. Egyetértés uralkodott a Közel-Kelettel kapcsolatosan is, szem előtt tartva mind Izrael, mind a palesztinok érdekeit, elutasítva Irán atomterveit.
Követelés az Európai Parlamenttől. Az Európai Parlament (EP) a guantánamói amerikai börtöntábor mielőbbi bezárását sürgette tegnap. Az EP nevében Elmar Brok, a testület külügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak – mint fogalmazott – minél hamarabb fel kell oszlatnia a Kuba területén található börtöntábort. A Die Welt című német lapnak nyilatkozva a tekintélyes konzervatív politikus közölte: a tábor működése „sérti az emberi jogokat, és megkérdőjelezi hitelképességünket”. (MTI)
