Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, aki a párt történetében elsőként kapott helyet az elnökségben a tavalyi tisztújító kongresszuson, hangsúlyozta: sokszor nem az adottságokon, a képességeken múlik a siker, hanem a körülményeken. A mérnök-közgazdász végzettségű, háromgyermekes miskolci családanya úgy véli, a mai Magyarországon a nők boldogulásának, előrejutásának komoly akadálya, hogy nehéz összeegyeztetni a munkahelyi és a családi feladatokat. Ezt a problémát szerinte kormányzati, illetve törvényhozói szinten lehetne megoldani, mégpedig úgy, hogy a munkáltatóknak, a vállalkozóknak ne jelentsen hátrányt, ha családanyákat foglalkoztatnak. A mai kormány viszont nem ismeri el értékteremtő munkaként azt, amit a nők otthon végeznek – vélekedett a Fidesz alelnöke. A konkrétumokra térve elmondta: változtatni kell a jogszabályokon, például az állam átvállalhatná a munkaadók táppénzfizetési kötelezettségét a beteg gyermek után. További lehetőségként említette, hogy részesítse előnyben a kormány a részmunkaidős foglalkoztatást – elismerve, hogy ez is értékes munka –, és az ilyen módon alkalmazottak után a tb-járuléknak csak az 50 százalékát kelljen befizetni. Támogatni kellene a gyesről visszatérő nők továbbképzését is – fűzte hozzá.
Saját helyzetét szerencsésnek ítélte, hiszen többgenerációs családban él, ahol a nagyszülők is segíteni tudnak. Rendkívül fontosnak nevezte, hogy a családja mindig mellette állt, bár – mint mondta – kétségtelenül nehezebb volt megfelelnie minden „fronton” a karrierje kezdetén, amikor a szülei még dolgoztak, így a gyerekekkel nem tudtak annyit foglalkozni.
Gál Kinga, a Fidesz Kolozsvárról származó európai parlamenti képviselője a fiatal politikusnemzedék tagja, aki a család elsőbbségét vallja a karrierrel szemben, mégis jó példát szolgáltat arra, hogyan lehet a két dolgot összeegyeztetni. A négy fiúgyermeket nevelő brüsszeli képviselő lapunknak elmondta: amikor szóba került a neve a Fidesz leendő európai néppárti képviselőjeként, feltételként szabta, hogy változatlanul együtt akar maradni a családjával, a gyermekeivel. Ezt úgy oldották meg, hogy mindannyian kiköltöztek a belga fővárosba. – Természetesen itt is erősen támaszkodom a férjemre, aki az eddigi szakmai, politikai pályafutásom sikerének az egyik pillére – fogalmazott Gál Kinga. Emellett nyilván szerepet játszott az elmúlt évek munkája, a felhalmozott tapasztalatok és persze a „szerencse”, a tőlünk független sors alakulása is.
Az Európai Unióban folyamatosan napirenden van a nők jogainak kérdésköre, a velük szembeni diszkrimináció, erőszak. Ugyanakkor a következő éveket, évtizedeket meghatározó probléma, a demográfiai kihívás foglalkoztatja a legjobban az uniós országokat, politikusokat és szakembereket – fejtette ki Gál Kinga. Szavai szerint számos tanulmány készült már, amelyek arról értekeznek, hogyan lehet erősíteni a család szerepét, illetve miként tudnák ösztönözni a gyermekvállalási kedvet. Mindez kulcskérdés a csökkenő népszaporulattal küszködő Európában, és a megoldást errefelé is a család és a munka összehangolásában látják. A részmunkaidős foglalkoztatás mellett olyan ötletek is felvetődtek, hogy módosítsák az üzletek nyitvatartási idejét, ezzel is igazodva a nők munkavégzéséhez.
Vígh Ilona, a Fidesz női tagozatának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós tagállamok közül hazánk az utolsó előtti helyen áll a gyengébbik nemhez tartozó parlamenti képviselők arányát tekintve. Csupán Málta törvényhozásában található kevesebb nő – fűzte hozzá. Ugyanakkor nem tekinti jó megoldásnak a kvótarendszert, vagyis azt, hogy mesterségesen meghatározzák egyes pártok a női képviselőik számát. Vígh Ilona szerint ezt a célt természetes fejlődési folyamattal kell elérni, amit egyébként több civil szervezet is hasonlóan lát. – Rendkívül nehéz egy női politikusnak helytállnia, ha egyéni választókerületből jut az Országgyűlésbe, hiszen foglalkozni kell a helyi választópolgárok, a civil szervezetek, az önkormányzatok és az egyházak ügyes-bajos kérdéseivel, valamint rengeteg utazással jár ez a munka, mindemellett pedig ott van a család is – fejtette ki saját példáját említve. Úgy véli, egzisztenciális problémákat is felvet az, ha valaki képviselő, hiszen a mandátum megszerzése után kénytelen feladni civil foglalkozását, és négy év múlva, ha nem választják újra, akkor már szinte lehetetlen ugyanoda visszatérnie. – Ezért javasolni fogom a Fidesz vezetésének, hogy a hölgyeket inkább listáról juttassák be a parlamentbe – fűzte hozzá. Ugyanakkor kétségtelennek nevezte, hogy több női politikusra lenne szükség és nemcsak az Országgyűlésben, hanem a polgármesteri posztokon, az önkormányzatokban is. Emlékeztetett arra, korábban a Fideszben sem volt egyszerű nőként előrejutni, „talán nem bíztak a vezetők abban, hogy komoly feladatokat ránk lehet bízni”, de az utóbbi években ez sokat változott. Érdekes, hogy a párt választókerületi kampányfőnökeinek többsége hölgy, ami jelzi, hogy a felelősségteljes és sok munkát igénylő posztokon már megtörtént az áttörés – vélekedett a női tagozat vezetője.
Bernáth Ildikó, a Fidesz-frakció foglalkoztatáspolitikusa szerint megdöbbentő állapottal szembesül Magyarországon az a nő, aki munkába kíván állni: a pályakezdő és a középkorú is hátrányos helyzetben van a vele azonos képesítésű férfiakkal szemben. A kétgyermekes képviselő asszony azzal indokolta véleményét, hogy egy pályakezdő férfinak nem teszi fel a munkaadó azt a kérdést, hogy akar-e gyermeket, viszont a nőktől ezt minden esetben megkérdezik. – Ha őszintén bevallja, hogy tervezi a gyermekvállalást, akkor rögtön hátrányba kerül, hasonlóan a 40-es éveiben járó – a kormányfő elhíresült szavait idézve „öregecskedő” – hölgyekhez, akiket szintén nem szívesen alkalmaznak – fogalmazott Bernáth Ildikó. Utalt arra, hogy a fizetések között is különbségek vannak, és meglepő módon nem csupán a versenyszférában, hanem a közalkalmazottak, a köztisztviselők körében is, a nők kárára. Olyan intézkedéseket szorgalmazott, amelyek lehetőséget adnának például az iskolás gyermeket nevelő anyáknak a részmunkaidős foglalkoztatásra. A mostani kormányzati politika sajnos nem kedvez a gyermekes nőknek, hiszen a múlt évben több mint 200 iskolát és óvodát zártak be vagy vontak össze, így főként a kistelepüléseken sok helyen megszűnt a gyermekek napközbeni ellátásának lehetősége. Hangsúlyozta: az ország számára korántsem közömbös, hogy a tervezett gyermekek valóban megszületnek-e. Sajnos a tendencia évről évre negatív, egyre kevesebb gyerek születik: eljutottunk oda, hogy a hetvenes évek „kicsi vagy kocsi” szlogenjét felváltotta a „gyermek vagy munka” dilemmája – fogalmazott Bernáth Ildikó.
Demeter Zita, a Fidelitas szóvivője, az ifjúsági szervezet sárospataki elnöke a családi indíttatás jelentőségét emelte ki. A fiatal joghallgató egyelőre „hobbiszinten” foglalkozik a politikával, amelyet elsős gimnazista korától élénk figyelemmel követ. Szavai szerint a szülői házban is azt hallotta, hogy fontosak a közösségek, a családtól a helyi kisebb közösségeken át a nemzetig, és talán ez is hozzájárult a közélet iránti érdeklődéséhez. Arról is beszélt, hogy ma igen nehéz helyzetben vannak a pályakezdők, mert hiába óriási az ambíció, a lendület a fiatalokban, a gazdasági környezet és a kormányzati politika sem segít igazán az egzisztenciateremtésben. Ugyanakkor szerinte sok esetben a szülők hibája a gyermek elkallódása, viszont az is igaz, hogy az egyre nehezebb megélhetés, a napi küzdelem a munkahelyért elvonja a felnőttek figyelmét és energiáját a gyermekneveléstől.
Demeter Zita kulcskérdésnek nevezte a társadalmi szemlélet megváltoztatását, a globalizáció negatív hatásainak kiküszöbölését. Úgy véli, a fiatalok jelentős része egyfajta identitászavarral küzd, a könnyen emészthető üzenetek, amelyek a felelőtlen életvitelt, a felszínes szórakozást állítják példaként, népszerűbbek a hagyományos értékrendnél. – Ezt úgy lehetne ellensúlyozni, ha a közéleti szereplők a média segítségével korszerűen, a fiatalok számára is rokonszenvesen, érthetően mutatnák be, hogy például a keresztény értékek alapján sem „unalmas” az élet – fejtette ki a Fidelitas szóvivője. Lényeges, hogy megváltozzon az a mostani szemlélet is, amely szerint választani kell: család vagy karrier. A kettőt öszsze kell és össze lehet egyeztetni – vélekedett Demeter Zita.
origo.hu
Így született meg a rendszerváltoztatás legendás beszéde 1989-ben
