Rengeteg gyermek, nincstelenség, kilátástalan jövő – ez Palesztina, a Szentföld szerencsétlenebb része, a nagyhatalmak gyakorlóterepének máig fájó eredménye. Izrael kikiáltásakor a tervek még egybefüggő Palesztináról szóltak, a Gázai övezet és Ciszjordánia délen összeért volna. Az azt követő háborúk eredményeképp mára kicsiny földsáv maradt a palesztinoknak a Földközi-tenger partján, valamint egy nagyobb terület a Jordán folyó mentén (valamint Kelet-Jeruzsálem), ám mindenhol csak vegetálni lehet. A Gázai övezet a világ legnagyobb népsűrűségű területe, egy négyzetkilométerre 1100 ember jut. Az 1,3 millió ember közül 990 ezer menekült, aki összeeszkábált lakótelepekből álló városokban él, és még mindig reménykedik abban, hogy egy nap hazatérhet az izraeliek által elfoglalt házába. A gyermekszaporulat óriási, a Gázai övezetben egy nőre 5,91, Ciszjordániában 4,4 gyermek jut (Magyarországon ez az adat 1,32).
Az óriási gyermektömeg azonban szinte semmiféle jövőképpel nem rendelkezhet. A lakosság 30 százalékának nincs jövedelme, s csak segélyekből – amelyeket jószolgálati és politikai szervezetek, mint a Vörös Félhold, az ENSZ, a palesztin kormány illetékes intézménye vagy a Hamász ad neki – tengeti életét. A föld alapvetően sivatagos, bár egyes igénytelen növények megteremnek. Bár a dolgozó lakosság mintegy 70 százaléka a szolgáltatói szektorban helyezkedett el, nem szabad elfeledkezni a mezőgazdaságról sem, amelynek politikai céljai is vannak. Ennek szimbóluma az olajfa, amelyről bogyókat szednek és olajat sajtolnak. Ennek önmagán túlmutató jelentősége az, hogy a fák sokszor vitatott helyen vannak, az izraeli telepesek – akik mintegy 300 ezren élnek palesztin földön – rendszeresen ki is irtják az ültetvényeket. A palesztinok szerint ezek a fák – amelyek akár évezredekig is elélnek – olyanok, mint a népük: bármi történhet, nem vesztik el a reményt, és a sivatagban is túl fogják élni a sorscsapásokat. Kevés citrusfélét is eladnak a palesztinok, emellett marhahússal és tejtermékekkel kereskednek. Ebből izraeli és jordániai boltok polcaira jut kóstoló, ám már magyar üzletemberek is látogatást tettek a Gázai övezetben, keresve a megegyezést. Az ipar úgyszólván nem létezik. Izrael egy-egy kisebb gyártósort felállított a Gázai övezetben, ám ezt a telepesek távozásakor leszerelte. Csekély mértékben márványt rejt a föld mélye, amely szakértők szerint kiváló minőségű, ám a kitermeléshez tőke kellene, az pedig nincs.
Bánki Erik a jövő évi költségvetésről: A kormány céljai világosak - videó