Közben a mentőszolgálat feljelentéskiegészítést tett, mert a két MI–2-es helikopter franciaországi nagyjavítását végző cégtől olyan információkat kaptak, amelyek szerint a karbantartást nem szakszerűen végezték. Az idegen alkatrészekről kapott információk miatt Kóka János gazdasági miniszter is vizsgálatot rendelt el – mondta Batiz András kormányszóvivő. Hozzátette: az egyik helikopterről a franciaországi javítás közben derült ki, hogy korábban ukrán eredetű alkatrészeket szereltek bele jogszerűtlenül, a légi mentést veszélyeztetve és több tíz millió forintos anyagi kárt okozva. Fény derült arra is, hogy a 2003-ban Szegeden lezuhant MI–2-es helikopterből a hajtómű fődarabját átszerelték egy másik MI–2-esbe, amelyik két évvel később, Pécsett szintén lezuhant – tette hozzá Batiz András.
A BASE Kft. irodáiban tegnap egyébként házkutatást tartottak az NNI munkatársai, iratokat foglaltak le, és a baleset-megelőzés érdekében leplombálták a járműveket – tudtuk meg Horváczy Emesétől, az NNI szóvivőjétől.
*
Edelényi Gábor, a BASE Kft. szóvivője tagadja, hogy cégük bármilyen alkatrészt, eszközt engedély nélkül cserélt volna ki a gépeken. Hangsúlyozta: „a BASE Kft. főigazgatója maga repült ezekkel a gépekkel, nem őrült meg, hogy a saját életét kockáztassa”. Edelényi Gábor nem tudja, hogy valóban idegen alkatrészek kerültek-e a helikopterekbe – erről ugyanis őket senki nem értesítette –, s ha igen, akkor azokat ki tehette a gépekbe. Mindenesetre azt leszögezte: az OMSZ szabálytalanul vitte el a légi járműveket a javításra, mert akkor az előírások ellenére nem volt jelen az üzemeltető BASE Kft. képviselője. Ezt be is jelentették a légügyi hatóságnak – tette hozzá. Azt sem érti, hogy miért csak most derült ki, hogy idegen alkatrész került a szerkezetekbe, amikor azokat már nyáron szétszerelték. Edelényi Gábor furcsának találja azt is, hogy az OMSZ miért nem fogadta el a javításra kiírt közbeszerzési eljáráson a gépek gyártójának ajánlatát, amely több mint 100 millió forinttal volt alacsonyabb, mint a Dunai Gépgyáré, amely félmilliárdért vállalta a munkát, megbízva egy másik francia alvállalkozót. A BASE Kft. egyébként ajánlatot tett a mentőszolgálatnak a peren kívüli megállapodásra és a gépek átadására, ám válasz nem érkezett – tette hozzá a szóvivő.
Ismert: hétfőn 13 óra körül az OMSZ futárral küldött értesítést a BASE Kft.-nek az 1994 óta élő szerződésük felbontásáról, s felszólította, hogy kedden 10 órakor kezdjék meg a gépek dokumentációjának átadását. A BASE Kft. azonban ennek nem tett eleget, mondván: a légi járművek átadás-átvétele bonyolult folyamat, s arra nem adott időt az OMSZ. A felmondást is jogi nonszensznek tartják, szerintük ugyanis azonnali hatállyal nem bonthatott volna szerződést az OMSZ, legalább 3 hónapos felmondási idő járt volna nekik. Addig egyébként sem szándékoznak átadni a gépeket, amíg anyagi elszámolási vitájuk nem rendeződik. A cég szerint több mint 30 millióval tartoznak nekik, amit a mentőszolgálat cáfol. AZ OMSZ közlése szerint jelenleg 3 – 1 bérelt polgári MI–2-es és 2 katonai MI–8-as
– mentőhelikopterrel végzik a mentést.
Amit a magyar légi mentéssel műveltek, jól jelzi a kormány alkalmatlanságát – áll a Fidesz közleményében. Az elmúlt 4 év mulasztásairól kellene számot adniuk. Vagyis arról: hogyan fordulhatott elő, hogy az előző kormány idején 6 bázissal országszerte kifogástalanul működő légimentő-rendszer mára teljesen szétesett? A Fidesz azt javasolja a kormánytagoknak, hogy idejüket ne az egészségügyi programjuk – a mentőhelikopter-ígéretek – folyamatos meghamisításával, átírásával töltsék, hanem tartsák magukat hozzá és hajtsák
végre azt.
Túl nagyok a MI–8-asok. A MI–8-as katonai helikopterek csak a körülményektől függően alkalmasak polgári mentési feladatokra – vélekedett Kővári László repülőgép-szakértő. Ezek kevesebb helyen képesek leszállni, ugyanis hatalmas, 12 tonnás gépek, kétszer akkorák, mint az OMSZ MI–2-esei. A katonai helikopterek a kórházak tetején lévő leszállóterületen például nem képesek landolni, igaz, viszonylag kevés ilyen leszállóhely van, s legtöbbször az OMSZ gépei is sportpályákon értek földet, ahonnan rohamkocsi vitte tovább a beteget a kórházba. Nem biztos azonban az sem, hogy egy közúti balesetnél az út mellett landolhatnak. Hozzátette: felszerelésük alkalmas a mentésre, de pilótáik nem feltétlenül rendelkeznek olyan aprólékos leszállási helyismerettel, mint a gépekkel korábban repülők. Kővári László felhívta a figyelmet arra is, hogy ezeknek a helikoptereknek az üzemeltetési költsége óránként 1,2 millió forint, míg a kisebbeké 300-400 ezer forint. Üzemidejükkel is spórolni kell – tette hozzá –, mert a tavaszi árvizeknél biztosan szükség lesz rájuk.
