Prédává válhat a posta

A Postás Szakszervezetet tavaly november óta irányítja új elnök. Pecze Pál szerint a Magyar Posta Zrt.-re veszélyt jelent a piac 2009-re tervezett teljes megnyitása, ugyanis erre még nincs felkészülve a társaság. Ugyanígy gondot jelent a szürkegazdaság térhódítása is – vélekedik a szakszervezeti vezető.

A Postás Szakszervezet tavaly novemberi kongresszusán, amikor önt elnökké választották, úgy nyilatkozott: nem tartja elképzelhetőnek a posta piacának 2009-re tervezett liberalizációját. Véleménye szerint mennyire felkészült a teljes piacnyitásra a Magyar Posta?
– Ha ez így történik, a Magyar Posta 2009-ben könnyű préda lehet a német, az angol, a holland vagy akár az osztrák posta számára. Ugyanez vonatkozik az EU-hoz újonnan csatlakozott tíz tagország nemzeti vállalataira. Ezek a társaságok még nem készültek fel a váltásra. A 2009-es esztendő túl közeli ahhoz, hogy a hazai posta ütőképes állapotban lépjen a teljesen liberalizált piacra. Annak ellenére így van ez, hogy – elsősorban a munkavállalóknak köszönhetően – javultak a társaság minőségi mutatói.
– Ugyancsak a kongresszuson közölte: jogszabályokkal kell elejét venni annak, hogy az értékes üzletrészeket „kimazsolázzák”.
– Ez a gondolatom a privatizációval hozható összefüggésbe. A posta nem tartozik a magánosításra kijelölt állami vállalatok közé, ez megnyugvással tölti el a szakszervezeti tagokat és a munkavállalókat. Ám a helyzet változhat, ez egy olyan kihívás, amire oda kell figyelni. Figyelembe kell venni a posta piaci helyzetét. Itt elsősorban arra gondolok, hogy idén január 1-jétől már csak az ötvengrammos és az ennél kisebb súlyú küldemények tartoznak az úgynevezett egyetemes szolgáltatások körébe, tehát hivatalosan ebben a körben nincsenek versenytársai a postának. A másik gond, hogy ezen a piacon is teret hódított a szürke- és a feketegazdaság. Hetven olyan alternatív szolgáltató jelent meg, amely Budapesten és környékén már postai szolgáltatásokat végez. Ezek működését törvényi szinten felül kellene vizsgálni.
– Ezek a cégek tudomásom szerint legálisan tevékenykednek.
– A cégek igen, csak abban nem vagyok biztos, hogy a foglalkoztatás körül minden rendben van, tehát bejelentik-e mindegyik dolgozójukat. A postásszakszervezetek meghirdették a bérfelzárkóztatási programot, ami egyben annyit jelent, hogy a járulékos költségek is emelkednek; könnyű viszont előnyhöz jutni abban az esetben, ha például egy piaci szereplő zsebből fizet a munkavállalónak. Nekünk az a célunk, hogy a posta mindenkori vezetését arra késztessük, kiszámítható legyen a foglalkoztatás és a képzés is.
– A kormányváltás után jelentős mértékben csökkent a posta munkavállalóinak száma. Ön szerint várható ehhez hasonló leépítés?
– Tavaly már nem volt létszámleépítés. Hosszabb távon befolyásoló tényező, hogy milyen új technológiák és szolgáltatások lesznek, elképzelhető a létszám bővülése is. A munkáltató idén szinten tartja a létszámot, ez is meghatározta, hogy a Postás Szakszervezet aláírta a 2006-os bérmegállapodást. A piacnyitásra leginkább a szolgáltatási színvonal emelésével és a képzéssel lehet felkészülni. Látni kell, hogy Európában sem egy időben zajlanak ezek a folyamatok. Franciaországban például egyáltalán nem biztos a 2009-es dátum, ugyanakkor más államokban már jövő év január 1-jétől szabad lesz a postai piac.
– Milyen feltételekkel írták alá az idei bérmegállapodást?
– A posta egészét tekintve a bruttó alapbér 4,6 százalékos emelésében állapodtunk meg a munkáltató 3,78 százalékos első ajánlatával szemben. A béren kívüli juttatásokat tartalmazó csomag keretösszegének emelése átlagosan 2,8 százalékkal növeli a dolgozók jövedelmét.
– Mennyivel marad el a postások bére a nemzetgazdasági átlagtól?
– A jelenlegi körülmények között nem rossz a postások jövedelme, de ha más iparágakat vagy a banki szektort vesszük figyelembe, akkor nagy az elmaradás, az európai bérekről nem is beszélve. Továbbra is nagy gond a bruttó 100-150 ezer forint alatt keresők felzárkóztatása.
– A polgári kormány idején a posta vezetésének volt egy olyan stratégiája, mely szerint új üzletágak bevonásával emelni kell a posta jövedelmezőségét. Ez a kormányváltás után teljesen átalakult. Ön szerint egy bővített szolgáltatási körrel rendelkező posta nem állná meg jobban a helyét a piacon? Nem beszélve a munkavállalók lehetőségeiről.
– Azzal a stratégiával értek egyet, amelyik a jelenlegi foglalkoztatást hosszú távon biztosítja.
– Úgy látja, hogy ez biztosított a Magyar Postánál?
– A keresetek az infláció mértékénél nagyobb arányban növekedtek tavaly és idén. Jelen pillanatban a szakszervezet és a munkavállalók számára ez a meghatározó.