Új városi könyvtár Fiuméban

Nem volt mindig szerencséje az elmúlt évtizedek építészetével az adriai kikötővárosnak. Már a XX. század elején elkezdték az Óváros (a nevezetes Gomila) sikátorainak a felszámolását, hiszen bármenynyire romantikusnak találták az írók – például Cholnoky Viktor –, egyre kevésbé felelt meg a modern ember igényeinek. A város fölötti dombokra pedig a jugoszláv kommunista időkben magasházakat építettek, a látogatónak olykor az az érzése támad, mintha a régi Fiumét, a prosperáló kikötővárost akarták volna feledtetni. Ma a Korzóra nyíló városkapun belépve az Óváros romjai között találja magát a sétáló. A Gomilából ittmaradt néhány ház, tűzfalak, s mellettük az 1960–70-es évek avítt modernsége, beépítetlen telkek, mélygarázs, a szomszédban a székesegyház.
Itt fog felépülni az új, lélegzetelállítónak szánt új városi könyvtár. A tér egyik oldalán a középkori városfal maradványa, a másikon a volt főiskola, a mai bölcsészkar épülete. A napokban nyilatkozott róla a Fiuméban megjelenő országos napilapban, a Novi Listben a pályázatnyertes építész és a könyvtár igazgatónője. Az építkezést a jövő év elején lehet elkezdeni a polgármester szerint. Tizennyolc pályázó közül Hrvoje Njiriæ merész és ugyanakkor racionális tervét fogadta el a város. Az új könyvtár a tudás szupermarketjének készül a benyújtott terv alcíme szerint. Nem könnyű munkára vállalkoztak, hiszen a mélygarázsra kell építeni majd a könyvtárat. Az egyes szinteket, emeleteket mozgólépcsőn lehet majd megközelíteni akár egy áruházban, mivel a tervezők látomásában ez a kulturális intézmény nem valamiféle erőd, hanem nyitott terekből áll, a könyvtár a felfogásuk szerint találkozások helye, ugyanakkor pedig az egyéni elmélyülésé is, ahol kutató munkát lehet végezni és tanulni. Fontos szerepet szánnak az épületben a mediterrán jelleget hangsúlyozó kertkultúrának, a növényzetnek. A felső emeletekre lépcsőkön és lifttel lehet majd eljutni. Az épület földszintjére egy nagy többfunkciós termet terveztek, ahol nagyobb rendezvényeket lehet tartani, s itt lesz a napilapok olvasóterme is. Az első emeletet a gyerekkönyvtárnak szánják, a második emelet lesz a szépirodalomé és a médiatékáé, a harmadik pedig a tudományos irodalomé. A negyedik emeleten lesz a fiatalok olvasóterme, itt kap helyet a zenei és a filmgyűjtemény is. A legfelső emeletre kerülnek a technikai berendezések, és nem utolsósorban az épület koronájának szánt művészkávéház.
A XXI. századi arcát kereső és hagyományait újrafogalmazó kikötővárosnak szüksége van ilyen kulturális terekre, olyan új jelképekre, amelyek örökségére is utalnak. Ilyen lehet néhány év múlva a városi könyvtár.