Mintegy huszonöt háttérintézményt, kutatóintézetet érinthetnek az agrártárcánál tervezett létszámleépítések – állapította meg Ángyán József professzor, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szakértője annak kapcsán, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) január elsejei határral bezáratta a gödöllői Kisállat-tenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetet és a Tápiószelei Agrobotanikai Intézetet.
A professzor tájékoztatása szerint e két intézet után várhatóan a hazai génbanki hálózat további egységeit is bezárásra ítélik, elsősorban a gyümölcstermő növények gyűjteményeire és törzsültetvényeire kerülhet sor. – Elkeserítő, hogy az FVM vezetése költségvetési megszorításokra hivatkozva a hazai génbanki hálózat megszüntetésére, illetve beolvasztására készül. Ez a lépés veszélybe sodorja a nemzeti adottságokra épülő hazai agrár- és vidékfejlesztési stratégiák végrehajtását, és azokat a biológiai alapokat, amelyek segítségével mindez megoldható lenne. A tápiószelei intézet a világ első tizenöt génbankja közé tartozik. Itt lelhető fel 64 ezer tétel a hazai szántóföldi és zöldségnövények százezer tételt tartalmazó hazai génbankjából. A kisállat-tenyésztési kutatóintézetben pedig az összes régi magyar baromfifajta génjeit őrzik. A tápiószelei intézetet az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézettel, a gödöllőit pedig a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézettel vonja össze az FVM.
A minisztériumból származó értesüléseink szerint nincs napirenden a gödöllői telep felszámolása, csupán az adminisztrációs költségeket akarják csökkenteni a két kutatóbázis összevonásával, viszont az istállók Gödöllőn maradnának. Így a tárcánál úgy látják: telekspekulációról nem lehet beszélni. Ám mások továbbra is telekügyletet sejtenek az összevonás mögött. Erről beszélt például Gödöllő polgármestere, Gémesi György is, aki korábban elmondta, hogy az összevonással a városban egy 310 hektáros, milliárdos értékű ingatlan felszámolása kezdődhet el. Nevük elhallgatását kérő érintettektől megtudtuk, hogy az agrártárca emberei is felhívták arra a figyelmet: ha a minisztérium mindenképpen az összevonás mellett dönt, akkor ésszerűbb volna a herceghalmi állomást Gödöllőre költöztetni. Az elképzelés visszavonását javasolta az Országos Környezetvédelmi Tanács, mint a kormány környezetvédelmi ügyekben illetékes tanácsadó testülete, és tárgyalásokat ajánlott a Növényi Genetikai Erőforrások Nemzetközi Intézete is.
Pásztohy András, a FVM politikai államtitkára cáfolta a gazdakörök génbanki hálózattal kapcsolatos felvetését. A kutatóintézetek integrációjával olyan koncentrált bázisok létrehozása a cél, amelyek hatékonyabban képesek működtetni a rendelkezésre álló infrastruktúrát és takarékosabban gazdálkodnak az anyagi erőforrásokkal is.
– Felháborító, hogy miközben a hazai génbankokat tönkreteszik, kormányzati segítséggel az országban növények genetikai módosításával foglalkozó központokat építenek. Bár a genetikailag módosított növények (GMO) hazai termesztését moratórium akadályozza, az EU területén lehetőség van termesztésükre. A témakörrel foglalkozó törvény tavasszal kerül a parlament elé. Ha elfogadják, akkor veszélybe kerül GM-mentességünk, ami óriási problémákat okozhat, hiszen a vásárlók 92 százaléka elutasítja a genetikailag módosított növények fogyasztását – jelentette ki Ángyán József. Ezzel kapcsolatban Pásztohy András úgy fogalmazott: hazánk a génmódosított szervezetek termesztését, illetve az ezekből készült termékek forgalomba hozatalát továbbra sem engedélyezi.
Törvény a családi gazdaságokért. A kormány nagybirtokrendszert elősegítő agrárpolitikájával tönkretette a hazai kis- és középbirtokos réteget – mondta tegnap Font Sándor fideszes országgyűlési képviselő. A honatya szerint a kormány azt szeretné elérni, hogy a gazdák önként ajánlják fel a termőföldet eladásra, hogy azt a bankárok és milliárdosok megvásárolhassák. Kormányra kerülése esetén a Fidesz törvénnyel védi meg a családi gazdaságokat – szögezte le az ellenzéki párt gazdatagozatának elnöke.
