Az elévülés nem feddhetetlenség

A nyomozó hatóság a Nomentana Kft. esetében nem bűncselekmény hiányában szüntette meg az eljárást, hanem mert a cselekmény büntethetősége elévült. Ha a Nomentana Kft. cselekménye nem lett volna bűncselekmény, úgy az elévülést sem kellett volna vizsgálni, hiszen ami nem bűncselekmény, az nem is tud elévülni – nyilatkozta lapunknak Répássy Róbert (Fidesz). A politikus úgy látja, Gyurcsány Ferenc ügyeiben rendre kivételez az ügyészség.

2006. 02. 27. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Néhány napja kapták meg az ügyészség határozatát, amelyben a Nomentana Kft. ügyében megszüntették a nyomozást. Csalódott?
– Nem ezt vártam. Arra számítottam, hogy az ügyet kinyomozzák, nem pedig, hogy viharos gyorsasággal lezárják.
– Miért szüntette meg az ügyészség az eljárást?
– Az ügyészség részben bűncselekmény hiányában, részben pedig elévülés miatt zárta le a nyomozást.
– Mit jelent ez a kettősség?
– Képviselőtársaimmal a közokirat-hamisítás két esete miatt tettünk feljelentést a kormányfő cégének ügyében. A rendelkezésünkre álló dokumentumokból megállapítható volt, hogy a kormányfő 1996-ban bejegyzett társasága, a valódi Nomentana Kft. egy nem létező cég – a bejegyzésre nem került Nomentana Kft. – jogellenesen megtartott adószámát, társadalombiztosítási számát és KSH azonosító számát használta majd egy évtizeden keresztül. Ezeknek az azonosító számoknak a felhasználásával kerültek be közhiteles nyilvántartásokba valótlan adatok és tények.
*
Ezek az elkövetett cselekmények közokirat-hamisításnak minősülnek a büntető törvénykönyv szerint. A feljelentésben valószínűsítettük, hogy a hatóságok közreműködhettek a bűncselekmény elkövetésében, tehát abban, hogy a különböző valótlan adatok a közhiteles nyilvántartásokba bekerülhettek.
– Az ügyészség a határozatában azt állítja, hogy az államigazgatási szervek, így például az adóhatóság nem vett részt a bűncselekmény elkövetésében, és így a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítást bűncselekmény hiányában nem tudja megállapítani.
– A Nomentana Kft. részéről elkövetett cselekmény megítélésében már teljesen más a nyomozóhatóság álláspontja. A cég esetében ugyanis az ügyészség elévülés miatt szüntette meg a nyomozást.
– Ez végül is mit jelent?
– Az ügyészség a törvény szerint különböző okokból szüntetheti meg a nyomozást. Megszüntetheti, mint az előbb is említettem, azért, mert a cselekmény nem bűncselekmény, vagy megszüntetheti más okból is, így például azért, mert a bűncselekmény elkövetőjének felelősségre vonására az idő múlása miatt már nincs lehetőség. Ez utóbbi eset az elévülés.
– A baloldali médiában ezt a kérdést úgy kezelik, hogy mivel a bűncselekmény elévült, nem is történt törvénysértés.
– Ez hazugság. Az elévülés nem feddhetetlenség. A nyomozó hatóság a Nomentana Kft. esetében nem bűncselekmény hiányában szüntette meg az eljárást, hanem mert a cselekmény büntethetősége megszűnt. Amennyiben a Nomentana Kft. cselekménye nem lett volna bűncselekmény, úgy az elévülést sem kellett volna vizsgálni, hiszen ami nem bűncselekmény, az nem is tud elévülni. Mivel a nyomozó hatóság az elévülést vizsgálta, ez azt jelenti, hogy a tényekből és a dokumentumokból egyértelműen megállapítható volt a közokirat-hamisítás elkövetésének megalapozott gyanúja. A törvény szerint viszont az elkövetőket a jog eszközeivel az elévülés miatt már nem lehet megbüntetni. Az ügyészség a Nomentana Kft. közokirat-hamisításos ügyében a bűntett befejezésének időpontját 2002-re tette, és ennek a feltételezésnek az alapján határozott az elévülésről.
– Miért gondolja, hogy az ügyészség csak feltételezésekre hagyatkozott az elévülés megállapításánál?
– A feljelentéshez csatolt dokumentumokból megalapozottan arra lehet következtetni, hogy a közokirat-hamisítás befejezésére nem 2002-ben, hanem 2003-ban került sor. Kétségkívül, ennek tisztázására és bizonyítására nem csak okiratokat kellett volna az ügyészségnek bekérnie, hanem tanúkihallgatásokat is le kellett volna folytatnia. Kizárólag cégbírósági dokumentumokból a bűncselekmény utolsó mozzanatának elkövetési időpontját ugyanis nem lehet megállapítani.
– Ön szerint miért nem tette meg ezeket a lépéseket az ügyészség?
– Úgy látszik, hogy Gyurcsány Ferenc ügyeiben rendre kivételezik az ügyészség. Ezt mutatja, hogy az eddigi ügyekben futószalagon tagadták meg a nyomozás elrendelését, most pedig úgy tűnik, minél előbb le akarták zárni az eljárást. Arra lehet következtetni, hogy az ügyészségnek nem az volt a célja, hogy teljeskörűen tisztázza a tényállást, hanem hogy minél előbb megszabaduljon ettől a „terhes” ügytől. A választások közeli időpontja elfogadhatatlan magyarázat a sietségre. Az ügyészség nem lehet tekintettel politikai szempontokra, hiszen csak a törvényeknek van alárendelve. Egy ilyen eljárás nagyon rossz üzenet az állampolgárok részére.
– Ha önök szerint az eset ennyire egyértelmű, nyilván nem veszik tudomásul az ügyészség döntését.
– Ez így van. A törvényes határidőn belül panasszal fogunk élni a Legfőbb Ügyészségnél.
– Bízik ennek pozitív elbírálásában?
– Ismerve az előzményeket, nemmel válaszolnék, parlamenti képviselőként viszont továbbra is reménykedem a törvény előtti egyenlőség létezésében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.