A kormány hazánk EU-csatlakozásakor elmulasztotta az uniós jogszabályokhoz igazítani a gazdasági reklámtevékenységet szabályozó törvénynek a fegyverreklám tilalmáról szóló részét. Így az a képtelen helyzet állt elő, hogy míg a magyar fegyvergyártók az interneten keresztül nem reklámozhatják az engedély nélkül tartható, emberi élet kioltására alkalmatlan D kategóriás fegyvereket, addig a külföldi (például uniós) országok fegyvergyártói ezt nyugodtan megtehetik – nyilatkozta lapunknak Keserű Béla, a Keserű Művek Fegyvergyár igazgatója. Úgy vélte, a magyar fegyvergyártók és -értékesítők emiatt kiszorulhatnak az értékesítési piacról, hiszen az interneten még árlistákat sem tehetnek közzé, miközben a külföldi oldalakon az érdeklődők megnézhetik a kínálatot és akár rendelhetnek is. Keserű Béla szerint a magyar jogszabály egyenlőtlen versenyhelyzetet teremtett, és nemcsak az uniós jogszabállyal, hanem az alkotmánnyal is ütközik. A Keserű Művek álláspontját osztja a Hadiipari Gyártók Érdekvédelmi Egyesülete, a Magyar Kézilőfegyver és Lőszerkereskedők Érdekképviselete, valamint a Nem Halálos Hatású Fegyverek Érdekvédelmi Szervezete is.
Az ügy előzménye, hogy a Keserű Műveket tavaly novemberben másfél millió forintos bírsággal sújtotta a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, amiért D kategóriás fegyvereket reklámozott honlapján. A gyártó bírósági úton megtámadta a határozatot.
Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az üggyel kapcsolatban december végén levelet írt Kóka János gazdasági miniszternek, amelyben rámutatott: a törvény szerint a fegyver- és lőszerreklámok tilalma nem vonatkozik az eladás helyén történő reklámozásra, ugyanakkor a „kosaras rendszerű” internetes kereskedelem révén a vásárlók ma már szinte úgy válogathatnak, mintha valóban egy áruházban lennének. Így felvetődik a kérdés, mi minősül az „eladás helyén” történő reklámozásnak? – írta az ombudsman, aki szerint ebből a szempontból indokolt lehet a jogszabály pontosítása. Emellett aggályosnak nevezte, hogy a törvényben a kiszabható pénzbírság felső határa semmilyen formában nincs rögzítve, így a jogalkalmazónak túlságosan tág a mérlegelési jogköre. Ugyanakkor Lenkovics Barnabás kiemelte, a reklámtörvény alkotmányossági vizsgálatára neki nincs hatásköre, erre csak az Alkotmánybíróság jogosult.
A Gazdasági Versenyhivatal nem indított versenyfelügyeleti eljárást, mert hatásköre csak a vállalkozások piaci magatartásának vizsgálatára terjed ki, ugyanakkor azt kijelentették: „nem kizárt, hogy a magyar szabályozás túl szigorúnak minősülne egy esetleges európai uniós megmérettetésben”.
Tóth Judit, a gazdasági tárca szóvivője lapunknak elmondta, a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény alapján tilos a fegyverek, lőszerek és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök reklámozása. Ezt a tiltást az emberi élet és az egészség védelme, valamint az élet kioltására alkalmas eszközök széles körben való indokolatlan elterjedésének megakadályozása ösztönözte – fogalmazott a szóvivő. Tóth Judit rámutatott, az ilyen megalapozott és szükséges korlátozások közösségi jogi alapon állnak, hiszen az „amszterdami szerződés” – elsősorban az egészség védelme érdekében – lehetőséget ad a tagállamoknak szigorításra azokon a területeken, amelyek nem tartoznak a kizárólagos közösségi feladatkörök közé. Hozzátette: annak a megítélése, hogy a különböző tűzfegyverek közül a D kategóriájúak mennyivel veszélytelenebbek a többinél, nem a gazdasági minisztérium feladata. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának észrevételeivel kapcsolatban Tóth Judit közölte: azokat a törvény következő módosításának előkészítésekor felülvizsgálják.
Kevesen regisztráltak. A flóbertpisztolyok tulajdonosainak június 30-ig kell bejelenteniük és regisztrálniuk fegyverüket, miután a kormány tavaly júniusban a határidőt egy évvel meghosszabbította. Ennek az volt az oka, hogy miközben becslések szerint mintegy kétszázezer flóbert van magánkézben, addig csupán néhány ezren tettek eleget a bejelentési kötelezettségnek. Emlékezetes, számos szervezet tiltakozott a fegyvertörvény szigorítása ellen, amely az uniós tagországok jó részében hatályos jogszabályokkal ellentétben engedélyhez kötötte az emberi élet kioltására alkalmatlan flóbertek tartását.
origo.hu
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó
