A kormányfő egykori fantomcégéről szóló tényfeltáró cikksorozatunkban már utaltunk arra, hogy jogi szakértők szerint a Nomentana Kft. 1993 szeptembere és 1995 decembere között megkötött szerződései jogi értelemben nem léteznek, mivel a társaság a cégbejegyzési kérelem elutasítása miatt abban az időszakban nem létezett, így jogképességgel sem rendelkezett. Ezt támasztja alá egy, a Gyurcsány Ferenc kormányfő fantomcége botrányához kísértetiesen hasonló ügyben hozott jogerős bírósági ítélet is.
Ez a történet még 1997. április 15-én kezdődött, amikor két magánszemély megalapította a G&H Kft.-t. Az elsősorban ingatlanforgalmazás céljából létrehozott társaság ezután bejegyzési kérelemmel fordult a cégbírósághoz, amely hiánypótlásra szólította föl a céget. A G&H Kft. ennek nem tett eleget, ezért a cégbíróság elutasította a társaság bejegyzési kérelmét. A cég nem fellebbezte meg a határozatot, így az jogerőre emelkedett. A bejegyzést elutasító határozatot a társaság jogi képviselője 1998. június 25-én átvette.
*
A társaság ezt követően, 1998. június 23-án megbízási szerződést kötött a Körúti Bérház Kft.-vel a Szent István körút 11. szám alatti irodaház üzemeltetésére. A szerződő felek ezután jogi vitába keveredtek. A perben a Fővárosi Bíróság 2005. április 21-én hozott jogerős ítéletében megállapította, hogy az irodaház üzemeltetésére 1998-ban aláírt megbízási szerződés a G&H bejegyzésének elmaradására tekintettel „a társaság jogképességének hiányában nem jött létre”.
A bíróság megállapítása alapján egyértelművé vált, hogy a Gyurcsány-féle Nomentana Kft. 1993 szeptembere és 1995 decembere közötti szerződései is jogi értelemben nem létezők, azaz érvénytelenek, hiszen ekkor a cég nem létezett, vagyis jogképességgel sem rendelkezett. Ezen szerződések közé tartozik például az, amely a nem létező Nomentana Kft. és a szintén Gyurcsányhoz tartozó Aldo Kft.-be új tulajdonosként belépő Tervező, Tanácsadó és Információs Rt. között köttetett 1993 novemberében. A megállapodás értelmében az rt. 2,4 millió forintos értéken apportálta az Aldo Kft.-be azt a korábban állami tulajdonú balatonszemesi villát, amelyet éppen Gyurcsány tanácsadói közreműködésével privatizáltak. Az apportáláshoz szükséges társasági okiratokat a nem létező Nomentana Kft. nevében Gyurcsány Ferenc fantomügyvezető írta alá. A Tervező Rt. közreműködése az Aldo Kft.-ben feltehetőleg csak az ingatlan átjátszására irányulhatott, hiszen az ingatlanapportálás után 25 nappal az rt. üzletrészét a nem létező Nomentana Kft. vásárolta meg.
A G&H Kft. ügyvezetőjével szemben azonban nemcsak polgári, hanem 2000. március 31-én büntetőeljárás is indult. Az ügyvezetőt – azért, mert négy hónapon keresztül a nem létező cég képviselőjeként számlákat bocsátott ki, amelyek után az áfát visszaigényelte – magánokirat-hamisítással és adócsalással vádolják. Az ügyvezetőt többször kihallgatták, és a társaság székhelyén a rendőrség házkutatást tartott, amikor is rengeteg iratot lefoglaltak.
Ismeretes, egy magánszemély és három fideszes képviselő feljelentése nyomán a budapesti V. kerületi rendőrkapitányság közokirat-hamisítás gyanújával indított nyomozást a Nomentana-ügyben, de azt február 3-án az ügyészség saját hatáskörébe vonta. Az ügyben azóta folyik a nyomozás.
origo.hu
Csurka Istvánnak mindenben túl korán volt igaza - az író-politikusra emlékeztek a Terror Háza Múzeumban
