Már tizenkét éve garantálják a béreket

Fontosnak ítélte tegnapi tájékoztatóján Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter azt a „bérbiztosítási csomagot”, amelyet Gyurcsány Ferenc kormányfő jelentett be a napokban. A szakminiszter felhívta a figyelmet, hogy a felszámolások esetén gyakran bizonytalanná válik a járandóságok kifizetése. Mint mondta, ezért a felszámolás sorsára jutó cégeknél az állam a jövőben biztosítaná a munkavállalóknak járó bérek és járandóságok kifizetését, illetve közvetlenül érvényesítené ezeket a kötelezettségeket a felszámolóval szemben. Az újabb intézkedés ugyanakkor csak egy már létező gyakorlat átnevezése.
Gyakran előfordul, hogy egy cég felszámolásának elindulásakor kiderül, hogy a társaságnak már semmi vagyona nincs, ám több száz dolgozója hónapok óta nem kapta meg járandóságát – közölte érdeklődésünkre Varga Jenő felszámolóbiztos, a Vectigalis Rt. elnök-vezérigazgatója. Mint mondta, ilyenkor a felszámolóval szembeni minimális szakmai elvárás, hogy a bérgarancia-alapból lehívja a dolgozók elmaradt béréhez, illetve végkielégítéséhez szükséges összegeket. E támogatási formát egyébként már 1994-ben törvénybe foglalták. Eszerint a felszámoló haladéktalanul kérelmet kell hogy benyújtson az illetékes megyei, fővárosi munkaügyi központhoz visszatérítendő pénzügyi támogatás iránt, ha a felszámolás alatt álló társaság nem rendelkezik a dolgozók bértartozását fedező tőkével. A munkaügyi központ a támogatásról a kérelem benyújtását követő nyolc napon belül dönt. Pozitív döntés esetén a kérelem átvételétől számított 15 napon belül átutalja a támogatást. Az idén a támogatás maximális értéke egy főre nem haladhatja meg az évi 580 000 forintot. A bérbiztosítási csomag másik eleme szerint ha a munkavállaló késve kapná meg a bérét, a munkáltatónak a jegybanki alapkamat dupláját kellene kifizetnie. Mivel jelenleg a munkaügyi ellenőrök csak a minimálbér kifizetését ellenőrizhetik, törvénymódosítással oldanák meg a teljes bérre vonatkozó ellenőrzés lehetőségét. A terv „hátulütője”, hogy ilyen ellenőrzést munkavállalói bejelentés alapján indíthatnának, ám az állásukat féltő dolgozók valószínűleg inkább elfogadják a késedelmes fizetést, mint a munkanélkülisorsot.

Etikai kifogás. Jogilag nem, etikailag azonban kifogásolható, amikor a munkaadók idényszerűen megnövekedett feladatokat próbaidős munkavállalókkal végeztetnek el, majd a próbaidő végén elbocsátják őket – vélik a szakszervezetek, és ez a véleménye az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek is.