Ha Magyarország népe úgy dönt, hogy a 2006-os választásokon a jövőről szavaz, s a magyar szolidaritás jegyében adja le a voksát, egy új Széchenyi-tervben 1500 milliárd forintot fordítana kis- és középvállalkozások támogatására négy év alatt a polgári kormány – jelentette be Orbán Viktor szombaton Balatonfüreden, a Fidesz Országépítő találkozója első színhelyén. Ezermilliárdot tenne ki a kis- és középvállalkozás-fejlesztési alap, ötszázmilliárd pedig új munkahelyek létrehozását szolgálná. A Fidesz elnöke rámutatott: 1000 milliárd forint uniós támogatásból származna, a többit a hazai költségvetésből tennék hozzá. Megjegyezte: a polgári kormány ezeket az alapokat már a 2007-től induló költségvetési évben létrehozná. Hangsúlyozta: a teljes program felügyeletét egy nagy társadalmi kuratóriumra bíznák.
A Kárpát-medencei magyarság összetartására és a Kárpát-medence egészére vonatkozó gazdaságfejlesztési koncepció kidolgozásának szükségességére utalva Orbán Viktor a következőket mondta: – Az a gondolat erősödött meg sok millió magyar fejében, hogy egyedül is sikerülhet, de együtt könnyebb lesz. Van már státustörvény és magyarigazolvány, és lesz kettős állampolgárság. És lesz egy új korszak, amit nevezzünk magyar szolidaritásnak.
Az új kormány kijavítaná a mai gazdasági hibákat – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki szerint ezek között az első az volt, hogy leállították a kisvállalkozókat segítő programokat. Másodikként a hazai vállalkozásoknak a külföldi befektetőkkel szembeni háttérbe szorítását említette. Mint mondta: „Magyarországon mégiscsak a magyar emberek legyenek a legfontosabbak!” A harmadik gazdasági hibáról szólva így fogalmazott: „délibáb azt hinni, hogy a magyar vállalkozások és az általuk létrehozott munkahelyek jövője a hitelekre alapozható”. Megjegyezte: akinek nincs rendben a tőkehelyzete, az sosem fog hitelt kapni. A Fidesz elnöke szerint a kis- és a középvállalkozásokat fel kell tőkésíteni, vissza nem térítendő támogatásokat kell kapniuk. Orbán úgy véli, soha ennyi kis- és középvállalkozás nem ment csődbe, mint az utóbbi háromnegyed évben, szerinte a számuk eléri a tízezret. Hozzátette: az elmúlt fél évben 60-70 ezren veszítették el az állásukat, s ma a munkanélküliek száma már 436 ezerre tehető, 300 ezren pedig csak alkalmilag dolgoznak.
A Fidesz elnöke jogalkotási, jogszabályi hibának nevezte ugyanakkor azt, hogy „óriási az állami bürokrácia, amely kifejezetten sarcolja a magyar kis- és középvállalkozókat”. Mint mondta: „bünteti őket, szpáhirendszert működtet, s időnként egy-egy állami hatóságnak a fizetése, jutalmazása attól függ, hogy hogyan sarcolta meg a magyar vállalkozókat”. Az elnök hibásnak nevezte továbbá a közbeszerzés gyakorlatát, mert szerinte nyolcvan százalék a külföldieké, húsz százalék a magyaroké. Hozzáfűzte: „ezt az arányt egész egyszerűen meg kell fordítani”. Komoly szabályozási hibának nevezte azt is, hogy továbbra is tűrik a piaci monopolhelyzeteket.
Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere kifejtette: a 2001-ben indult Széchenyi-terv évi másfél-két százalékkal gyorsította a gazdasági növekedést.
Debrecen polgármestere, Kósa Lajos egyebek mellett az önkormányzatokat sújtó bürokráciát bírálta:
– Egy tízmilliós bölcsődei beruházás pályázati kérelméhez 250 oldalas dokumentumot kell kitölteni – hozott egy példát, majd a kormány „fiatalokat segítő lakásépítési programjáról” – az otthonok átlagosan 35 négyzetméterére utalva – azt mondta, arra jobban illenék az „egérlyukprogram” kifejezés.
Kóka János gazdasági miniszter hangsúlyozta: számításaik szerint a II. Nemzeti fejlesztési tervben 2500 milliárd forint áll a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésére. Hozzátette, hogy ezenkívül sok száz milliárd forint értékben hitel-, tőke- és garanciaprogramokat terveznek.
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál