Sanghaji bevetésen a kínai Mata Hari

Egy kínai kémnő okozta a halálát a sanghaji japán főkonzulátus diplomatájának – nyilatkozott nemrégiben Aszó Taró. A japán külügyminiszter kijelentése tovább rontotta az amúgy is mélyponton levő kínai–japán kapcsolatokat, amely a szemben álló hatalmaknak nem áll érdekében. Kína szerint Tokió ezzel igazolja, hogy a jövőben megerősíti saját titkosszolgálatát.

Tegnap Aszó Taró kijelentését úgy magyarázta, ő csak egy lehetséges forgatókönyvet írt le a 2004. májusi tragikus eseménnyel kapcsolatban, s ez a történet teljesen nyilvánvalónak tűnik a diplomata búcsúlevele alapján. „Nem árulhatom el a hazámat” – írta a Jomiuri Simbun napilap szerint utolsó üzenetében az öngyilkos.
A diplomata – akinek személyazonosságát soha nem fedték fel, csak azt lehet tudni, hogy egy kommunikációért felelős mérnök volt – a gyanú szerint kapcsolatba került egy szép nővel, valószínűleg egy karaoke bár hoszteszével. Tokióban úgy tartják, hogy az említett hölgy a kínaiak ügynöke volt, s rajta keresztül a titkosszolgálat zsarolta a konzulátus alkalmazottját. Értékes információkat kértek tőle azért, hogy ne tudódjon ki tiltott kapcsolata: a tokiói külügyminisztérium szerint a japán nagykövetségek és konzulátusok által a belső kommunikáció során használt, titkos kódokat akarták megtudni a kínaiak, a japán Bunsun hetilap pedig úgy tudja, hogy a kért adatok a sanghaji konzulátus munkatársainak nevei voltak, valamint azon repülőgépek adatai, amelyek a bizalmas dokumentumokat szállítják Japánba. Mivel a diplomata ezeket nem volt hajlandó elárulni, ám nem tudta bevallani kudarcát főnökeinek és családjának, inkább a halálba menekült. Bár semmilyen jel nem mutat arra, hogy valóban átadott volna a közelebbről nem azonosított nőnek bármilyen információt, ennek ellenére az óvintézkedéseket megtették a japán diplomáciában.
Az eset felhívta a figyelmet a védelmi rendszer egy kevéssé felügyelt részére, amelyet komolyan fognak venni a jövőben az ígéretek szerint. Ez pedig a férfi diplomaták hiúsága. „A legtöbb diplomata nem túl jó megjelenésű ember, ezért képzésük során figyelmet kellene fordítani arra a helyzetre, ha nőkkel kerülnek kapcsolatba” – fogalmazta meg aggályait Aszó Taró meglepő nyíltsággal. Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnök egy hónappal ezelőtt figyelmeztette a diplomatákat, hogy az ellenség „csábítással próbál titkos információkhoz jutni”. Az eset óta a Kínában levő nagykövetség és a japán konzulátusok munkatársai fokozott figyelemmel kötelesek eljárni magánéletükben is, kivédendő a kémtevékenységet. Peking természetesen felháborodottan utasította vissza a „kémnőelméletet”, amelyért Japán már többször tiltakozott hivatalos formában is. Kína úgy tartja, ősi ellensége ezzel a mesével igazolja, hogy a jövőben megerősíti saját titkosszolgálatát.