Síita bosszú készül

Ismeretlen fegyveresek tegnap felrobbantottak egy síita mauzóleumot az iraki Szamarrában. Az eset után a vallási és politikai vezetők nyugalomra szólítottak fel, ám országszerte tüntetések kezdődtek. Szakértők attól tartanak, hogy az eset miatt bosszút állhatnak a többségi síiták a szunnitákon.

Hírösszefoglaló
2006. 02. 23. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A támadók, akiknek célpontja Ali al-Hádinak és fiának, Haszán al-Aszkárinak, a síiták tizedik és tizenegyedik szent imámjának a szentélye volt, lefegyverezték a mauzóleumot őrző rendőröket, elhelyeztek két robbanószerkezetet, majd elmenekültek – közölték a helyi hatóságok. A két detonáció következtében a mecset kupolája részben beomlott, és egyik minaretje is megrongálódott. Az iraki biztonsági erők és az amerikai hadsereg egységei lezárták a szentély körzetét, a síita muzulmán hívők egyik fontos iraki zarándokhelyét, és házkutatást kezdtek a környező épületekben. Ibrahím al-Dzsaafari miniszterelnök háromnapos országos gyászt rendelt el a merénylet hírére. Ali asz-Szisztáni nagyajatollah, Irak legfőbb síita vallási méltósága pedig hétnapos gyászra szólította fel a síitákat, valamint arra, hogy rendezzenek tiltakozó tüntetéseket a mauzóleum megrongálása miatt.
A robbanásról értesülve Szamarra lakói többezres tömegben vonultak az utcára, és bosszút követeltek. A mecsetek müezzinjei halált kiáltottak „Amerikára, amely elhozta Irakba a terrorizmust”. A tüntetők körbehordozták az imám turbánját, kardját és pajzsát, amelyek sértetlenek maradtak a robbantásban. Egy helyi szunnita mecset imámja is elítélte a merényletet, és figyelmeztetett: az elkövetők felekezeti viszályt akarnak szítani az iraki szunniták és síiták között. A merénylet hírére a dél-iraki Nedzsefben is összegyűlt kétezer síita lakos, és bosszúért kiáltott– írta az MTI.
Az Irakban és Afganisztánban létrehozott amerikai börtönökben és fogolytáborokban elkövetett gyilkosságok tetteseinek kétharmada büntetlen marad – állapította meg a Human Rights First amerikai emberi jogi szervezet. A New York-i központú szervezet tegnap hozta nyilvánosságra 128 oldalas jelentését. A katonai bíróságok jegyzőkönyvei, lapjelentések és más dokumentumok alapján készült összeállítás szerint 34 esetből mindössze tizenkettőben büntették meg azokat az amerikai katonákat, akiket felelőssé tettek a foglyok feltételezett vagy bizonyított, kínzások általi megölésében. A legsúlyosabb ítélet öt hónapi börtön volt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.