A Gyurcsány Ferenc által szombaton meghirdetett Új Magyarország programnak a tudományos élet fejlesztésére és a kutatóközpontok létrehozására vonatkozó elemei nem új keletűek, mivel azokat a kormányfő egy hónappal ezelőtt az általa vezetett Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium ülésén – egy kicsit más formában – már előadta. A miniszterelnök beszélt a magas hozzáadott értékű iparágak (gyógyszeripar, bio- és információtechnológia) fejlesztéséről, arról, hogy ha a szocialisták kerülnek újra hatalomra, Miskolcon technopoliszt, Szegeden biopoliszt alakítanak ki, illetve felsőoktatási és kutatási központ épül Debrecenben, Pécsett, Győrött és Budapesten.
Ezzel szemben tudósok arra hívták fel a figyelmet, hogy a tervek szépek, de az eltelt négy esztendő mégis inkább a megszorításokról szólt.
– Örömmel hallottam, hogy a természettudományok és az élettudományok tekintetében jelentős tervei vannak a nagyobbik kormánypártnak – nyilatkozta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. Rámutatott azonban, hogy 2002 óta folyamatosan csökken a kutatás-fejlesztés nemzeti össztermékhez viszonyított támogatása; míg 2002-ben a GDP 1,01 százalékát fordította a kormány erre a célra, addig 2003-ban 0,95, 2004-ben pedig már csak 0,89 százalékát. Leszögezte, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) támogatása is csökkent.
Kertész János fizikus, az MTA levelező tagja szerint a magas hozzáadott értékű iparágak fejlesztése üdvözlendő, de mindez nem képzelhető el az alapkutatások fejlesztése nélkül. Márpedig a magyarországi alapkutatás jelenleg súlyos válságban van, az ilyen programok támogatását célzó OTKA 2002 óta egyre kevesebb pénzt kap – hangsúlyozta az akadémikus. Emlékeztetett, tavaly decemberben mintegy 2500 hazai kutató adta a nevét ahhoz a tiltakozó levélhez, amelyet ő írt Gyurcsány Ferencnek az OTKA költségvetése miatt; legkevesebb egymilliárd forintra lett volna szükség, de a kormány végül csupán 700 millió forinttal növelte az alap támogatását, ráadásul ebből a pályázatok támogatására jutó 300 millió forintot az MTA-nak kell átcsoportosítania.
Pálinkás József akadémikus, az Orbán-kormány oktatási minisztere légből kapottnak tartja Gyurcsány fejlesztési vízióját, amely szerinte az ötvenes évek szocialista iparosításának voluntarista megfelelője; akkor vaskohókról, most a jól hangzó nanotechnológiáról, biotechnológiáról beszélnek. Szerinte nem egy kidolgozott tervről, inkább egy ígérethalmazról van szó. Kifejtette, inkább a már meglévő oktatási és kutatóközpontokat kellene továbbfejleszteni vagy legalábbis élni hagyni. Úgy vélte, az újabb oktatási reform meglebegtetésével a miniszterelnök lényegében beismerte, hogy az oktatás frontján kudarcot vallottak. Közölte, a kormány tudományos élethez való hozzáállását leginkább Kóka János gazdasági miniszter egyik tavalyi kijelentése mutatja, aki azt mondta: „A földdel kellene egyenlővé tenni az MTA versenyképességet közvetlenül nem szolgáló területeit.”
16 méter magas kútba esett egy három éves gyerek Hatvanban