Energiahatékonyság: kiírják az új pályázatot

Égnek a telefonvonalak a gazdasági tárca ügyfélszolgálatán, a telefonálók zöme azt szeretné megtudni, mikor pályázhatnak végre a március elejére meghirdetett Nemzeti energiatakarékossági programra (NEP). Hivatalos válasz szerint még ebben a hónapban megnyílik a köznyelvben a nyílászárók cseréjére, utólagos hőszigetelésre és egyéb beruházások támogatására szolgáló alap, a programot koordináló Energiaközpont Kht. – ide kell majd egyébként benyújtani a pályázatokat – telefonszámán pedig arról tájékoztat a géphang, hogy a pályázatokat március 15-e után fogják kiírni. Ha hinni lehet a korábbi híreknek, a keretösszeg 1,2 milliárd forintos lesz. Ebből nyolcszázmillió forintot fordítanak az energiahatékonysági beruházásokra, 183 millió jut a megújuló energiaforrások elterjesztésére, a maradékot pedig az adminisztráció viszi el.
Lapunk szerette volna megtudni, milyen összegekre, milyen feltételekkel pályázhatnak a magánszemélyek, illetve a társasházak, de a minisztériumban azt közölték: addig nem tudnak semmit mondani a részletekről, ameddig a csúszó pályázat meg nem jelenik. A Napi Gazdaság úgy tudja, hogy egy magánszemély legfeljebb háromszázezer forintnyi támogatást kaphat nyílászárók cseréjére, s ha emellett a falakat is szigeteltetné, az összeg a hatszázezer forintot is elérheti, de semmiképpen nem haladhatja meg a teljes beruházás költségének egyharmadát. A lap további információi szerint társasházak lakásonként kétszázezer forintot kaphatnak nyílászárócserére, míg többprojektes részvétel esetén ez az összeg megduplázódhat. Az egész programból kimaradnak a panelépületben lakók, megújuló források kiaknázására pedig kizárólag magánszemélyek pályázhatnak.
Hogy az 1,2 milliárd forintos keretösszeg mire lesz elég, azt az igénylés megindulása előtt nem egyszerű megjósolni, az azonban biztos, hogy korábban több sem volt elég. A programot 2001-ben írták ki először, a keret akkor hárommilliárdos volt. A pályázat nagyon népszerűnek bizonyult, ezért az összeget 2002-ben négymilliárdosra emelték, a kormányváltás után azonban kezdett fogyni a pénz. Három éve már csak hárommilliárdból gazdálkodott a NEP, de a programot már júliusban leállították, és a befogadott pályázatok kifizetését a 2004. évre tolták át. Ekkor 2,25 milliárd forintos volt a keret, tavaly azonban már egy fillért sem adott az állam a magánszemélyek energetikai beruházásainak támogatására. Az Energiaközpont várakozásai szerint a mostani összegből mintegy 2600-an juthatnak hozzá a nyílászárócsere-támogatáshoz, és félezren kaphatnak segítséget valamilyen megújuló beruházáshoz.
Evidenciaként szokták emlegetni, hogy Magyarország energiafelhasználása rendkívül pazarló, vagyis egy négyzetméternyi lakást idehaza sokkal több – több mint másfélszer annyi – energia felhasználásával lehet kifűteni, mint Nyugat-Európában. A többletenergia a rosszul illeszkedő, hézagos nyílászárókon és a szigeteletlen falakon, tetőszerkezeteken keresztül távozik, a régi házak, lakások tulajdonosai tehát gyakorlatilag az utcát fűtik telente. A korszerű fűtési és hőszigetelési megoldások az egész ország primer energiahordozó-függését hatékonyan tudnák mérsékelni. Léteznek olyan számítások például, hogy ha a stratégiai gáztárolóra szánt 150 milliárd forintot energiatakarékossági programokra fordítanák, azzal hatékonyabban csökkentenénk hazánk kiszolgáltatottságát, mint a készletezéssel.