Ennek megfelelően a hét közepén bejelentett általános sztrájkot is meg fogják tartani. Elképzelések szerint március 28-ra az egész ország meg fog bénulni, a munkahelyeken nem veszik fel a munkát, az egyetemekhez – ahol már egy ideje szünetel a tanítás – a középiskolák is csatlakoznak. A békés szembenállás egy ideje azonban átcsapott valódi randalírozássá, amelyben a társadalom leszakadó rétegei is részt vesznek. Az egyetemistáktól az utcai harcosok vették át a főszerepet, akik rendszeresen összecsapnak a rendőrséggel. Csütörtökön is számos helyről érkeztek jelentések erőszakos jelenetekről, a hatóságok négyszáz embert őrizetbe vettek. A fiatalok ablakokat zúztak be, üzleteket raboltak ki, autókat gyújtottak fel, a rendőrséget pedig kőzáporral fogadták. A támadások eredményeképpen 60 ember megsérült, ebből 27 volt rendőr. Néhány héttel ezelőtt is történtek hasonló jelenetek a Sorbonne egyetemen. Az ott levő értékes könyvek egy részét most nem találják, a hatóságok szerint elképzelhető, hogy a randalírozók ellopták vagy elégették azokat.
Az elhúzódó áldatlan állapotok közepette a kormányfő továbbra is kitart amellett, hogy a törvény jó, és nem hajlandó visszavonni. Szerinte az új szabályozás azt fogja eredményezni, hogy a munkaadók szívesebben alkalmaznak majd fiatalokat. A francia fiatalok azonban úgy tartják: azzal, hogy két éven át büntetlenül ki lehet rúgni a pályakezdőt, a kizsákmányolás törvényesen lehetségessé válik. Érdekesség: a jogszabály a fiatalok lehetőségeinek javítását célzó program eleme.
Egyelőre egyik fél sem hajlandó visszakozni, bár a miniszterelnök említést tett a törvény által meghatározott két év esetleges csökkentéséről. Erre többek között azért is sor kerülhet, mert Dominique de Villepin egyre inkább elszigetelődik kormányán belül is.
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő