Működik a családi adózás Európában

Franciaország, Németország, Olaszország – csak néhány példa azok közül az európai államok közül, ahol hosszú évek óta bevált a családi adózás intézménye. A családok összkeresetét és az eltartottak számát figyelembe vevő módszert a magyar miniszterelnök nemrég „a nagyságos asszonyok adórendszerének” nevezte.

Nyugat-Európa számos országában jól működik a társadalmi igazságosság elveit és a költségvetési fegyelmet egyaránt szem előtt tartó családi adózási modell. Ezzel egyrészt kiküszöbölhető, hogy a legmagasabb keresetek is állami juttatásokban részesülhessenek, másrészt gyermekvállalást ösztönző tényező lehet a népességcsökkenéssel sújtott államokban. A családi adózással a franciák, a németek vagy az olaszok azt a közpénzelosztási és egyben értékválasztási problémát oldották meg, amellyel Magyarország is küzd: az eltartottak számának nagyságával párhuzamosan csökken az egy főre jutó jövedelem.
A családi adózás intézményének bevezetésével Franciaországban a munkavállalók hat sávban adóznak, s a különböző kulcsok megállapításánál figyelembe veszik a családban élő gyermekek létszámát is. Tehát nem közvetlen kedvezményt kapnak az állampolgárok, hanem alacsonyabb – akár 0 vagy 7,5 százalékos – adókulcsot, így az is jobban biztosítható, hogy azokhoz jusson el a kedvezmény, akik adóköteles jövedelmet tudnak felmutatni.
Az egyéni helyzeteket veszi figyelembe a német adórendszer is: az adóterhek megállapításánál itt az úgynevezett elosztórendszer érvényesül, amely az egy családon belül élők valamennyi jövedelmét összeadja, s a családtagok számával osztja el, és ez alapján veti ki az adót. A legmagasabb adókulcsot tehát az egyedül élők fizetik, ugyanakkor kedvezményhez jutnak a minimálbéren élők vagy a 18 év fölötti, már nem a szüleikkel élő tanulók is.
Még a hagyományosan klasszikus családmodellben élő olaszok adótámogatási rendszerének sincs semmi köze a gyurcsányi „nagyságos asszony” szisztémához: bár európai viszonylatban még mindig több olasz édesanya marad otthon a gyermeknevelés érdekében, egy keresetből megélve, ám a családi adózás igazságossága itt is jobban érvényesül.
A családi pótlék kiutalhatóságát évi 50 000 euró alatti családi összjövedelemhez kötötték. A havi kedvezmények rendszerét egy olyan táblázatban foglalták össze, amelyben az eltartottak száma és a családtagok közös jövedelme számít: a minél több jövedelemből minél kevesebb gyermeket nevelő szülők arányosan kapnak kevesebb illetményt. Kiemelt juttatás jár az egyedülálló szülőknek, s tervezik a hivatásos „háziasszony-családanya” foglalkozás bevezetését is, amely nyugdíjat és társadalmi biztosítást is jelent. A Berlusconi-kormány bevezette az 1000 eurós (250 000 forintos) bébikötvényt is, amellyel a népességfogyást kívánják lelassítani. Itália lakossága ugyanis a jelenlegi tendenciát nézve 2020-ra hatmillió fővel lesz kevesebb.