A francia–magyar kapcsolatokat és az unió tágabb jövőjét abban az összefüggésben kell tekinteni, hogy Magyarország körül 3,5 millió magyar nemzetiségű, de nem magyar állampolgár él a szomszédos országokban – jelentette ki Sólyom László Jacques Chirac francia államfővel való beszélgetése után. A köztársasági elnök kétnapos munkalátogatáson vesz részt Franciaországban, amely során fogadta őt Franciaország államfője. Sólyom László a tárgyalás után újságíróknak elmondta: hazánknak az unió bővítésével kapcsolatban sajátos helyzete miatt vannak különleges igényei. Az államfő megemlítette a vízumdíjak emelésnek ügyét, amelyre nemrég Franciaország tett javaslatot. Sólyom arra kérte francia partnerét, vegyék figyelembe a határon túl élő magyarok szegényes anyagi lehetőségeit, számukra ugyanis egy hatvaneurós vízumdíj megakadályozná beutazásukat Magyarországra. A köztársasági elnök egyúttal közölte, az uniós tanácskozások előtt a jövőben a magyar és a francia kormány egyeztetni fogja álláspontját.
*
Sólyom László fontosnak nevezte azt, hogy az unió külpolitikájában egységesen jelenjen meg. Mint mondta, mostani európai útján mindenütt a közös európai külügyminiszteri tisztség körvonalazódását tapasztalta. Egyúttal örömmel jelentette ki, hogy a két ország kapcsolatára már nem jellemzők azok a klisék, amelyek a XX. század elejéről valók, és Magyarország nagyon fontos stratégiai partneri szerepet játszik Franciaország számára. Elmondta, hogy tegnap végződött a sikeresnek mondható magyar gazdasági évad, és folyamatban van egy francia egyetemi hálózat kiépítése Magyarországon. Ennek folytatásához pénzügyi megállapodásra van szükség, amelyre Sólyom szavai szerint ígéretet tett Jacques Chirac.
A köztársasági elnök kitért arra is, hogy jó volna az európai polgárokban egyfajta „európai tudatot” felébreszteni, amelyhez nagy segítséget nyújtana egy összeurópai médium. „Hozzunk létre egy olyan független közszolgálati európai szerkesztőséget, amely nem a brüsszeli bürokrácia hangja, de mégis közel hozná a polgárokhoz az uniót” – fedte fel javaslatának lényegét az államfő. Sólyom szerint szó volt arról is, hogy az EU problémáit nem a bővítés okozta, és leszögezte, hogy az új tagok nem hajlandók másodrendű szerepet játszani az unióban. Példaként említette, hogy Franciaország is korlátozza a munkaerő szabad áramlását. Chirac elnök a magyar államfő szerint megértőnek mutatkozott ez ügyben, s véleménye szerint van esély arra, hogy a jövőben Franciaország változtat eddigi álláspontján.
A köztársasági elnök a demokrácia szülőházájában emancipált missziós sorfalak előtt haladt el. Az Elysée-palota udvarán felsorakozó katonák között ugyanis szép számmal voltak nők. Ha Franciaország, akkor a demokrácia mellett a nemzeti büszkeség is meghatározó. Ezt érezhetjük többek között a Pére Lachaise temetőben, amelynek bejáratnál a Franciaországban meghalt belga katonák emlékműve látható. A kétnapos látogatás során Sólyom László köztársasági elnök megkoszorúzta a temetőben a Nagy Imrének emelt szimbolikus emlékhelyet. A főhajtásnál megjelentek a Franciaországba emigrált ’56-osok képviselői is, többek között Sujánszki Jenő. A magyar katolikus misszió vezetője is elment a köztársasági elnök koszorúzására. Molnár Ottó atya az államfővel való beszélgetés során elmondta, a mostani esemény többrétű jelentőséggel bír: „A turisták eljönnek megnézni az emlékhelyet, a köztársasági elnök úr látogatása fontos protokolláris jelentőséggel bír, emellett az ember lelkének is megnyugvást jelent” – mondta a missziós pap.
A parcella határán álló tábla mindazonáltal érdekes: „külföldi harcosok, akik Franciaországért haltak meg”.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
