Botrány tört ki tegnap azt követően, hogy a miniszterelnök ragaszkodott hozzá: Sólyom László írja alá három egykori prominens pártállami ember kitüntetésére tett javaslatát. Információink szerint ugyanis az váltotta ki az államfő rosszallását, hogy a kormány nevében Gyurcsány Ferenc a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából állami kitüntetésre terjesztette fel Mosonyi Emil vízépítőmérnököt, a bős–nagymarosi vízlépcső tervének szülőatyját, Fekete Jánost, a Magyar Nemzeti Bank egykori alelnökét és Marjai József volt miniszterelnök-helyettest. Az előterjesztést Sólyom László végül aláírta. A köztársasági elnök hivatalának szóvivője, Wéber Ferenc lapunknak elmondta: mivel olyan emberek is szerepeltek a listán, akiknek a kitüntetése az államfő szerint sérti az alkotmányos értékrendet, a hivatal egyeztetést kezdeményezett. Sólyom László szerette volna, ha a miniszterelnök visszavonja javaslatát, ám ez nem történt meg.
Batiz András kormányszóvivő egyértelműen helyénvalónak ítélte a kormányfő eljárását. Közlése szerint most is olyan embereket javasoltak Kossuth- és Széchenyi-díjra, akik ezt a munkájukkal kiérdemelték.
*
Az állami elismerések várományosait emellett a megfelelő bizottságok javasolták, ehhez a kormány nem tett hozzá semmit, és nem vett el belőle – fejtette ki a szóvivő. Batiz leszögezte: az államfő nem tett konkrét ellenvetést sem szakmai, sem tartalmi szempontból, és nem fogalmazott meg alkotmányos aggályokat sem. Lapunk értesülése szerint ez nem felel meg a tényeknek. Az államfő konkrétan megnevezte az érintetteket, s jelezte alkotmányos és szakmai kifogásait. Batiz végül közleményben tudatta: a rendszerváltozás óta még nem volt rá példa, hogy a köztársasági elnök ilyen ügyben ellentmondott volna a kormányfőnek.
Az affér lezárásaként a köztársasági elnök tegnap az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult. Alkotmányértelmezés során arra vár választ: milyen indokkal tagadhatja meg az államfő a kitüntetések adományozására tett kormány-előterjesztés aláírását, s mennyi időn belül teheti ezt meg. Sólyom László most először fordult az alkotmánybírákhoz. Úgy tudjuk, indítványát részben ő maga, részben az a szakértői stáb készítette, amely Mádl Ferenc idején is kidolgozta a bírákhoz címzett – s mind a 11 esetben pernyertes – beadványokat.
Sólyom László kérelmében utal arra, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvényt értelmezve már több ízben döntött a köztársasági elnök hatáskörének tartalmáról. Először, 1991-ben Göncz Árpád kérdezte, mégpedig a Sólyom László vezette testülettől, mit jelent az, hogy az államfő a hadsereg főparancsnoka. A válasz rövid lényege: a köztársasági elnök nem adhat parancsot a hadseregnek. Második alkalommal, 1992-ben az AB azt közölte Göncz Árpáddal, hogy a kormánynak a tisztségviselők – köztük a rádió- és televízióelnökök – kinevezésére tett előterjesztését az államfő ésszerű határidőn belül köteles aláírni. Harmadik alkalommal Mádl Ferenc kérésére mondták azt a bírák 2003-ban, hogy az alkotmányos tényezők – az Országgyűlés és a köztársasági elnök – nincsenek egymásnak alárendelve, hanem egyensúlyban tartják egymást. Az államfőt meg kell hívni az általa visszaküldött törvény újratárgyalására, a parlament ülésén ő felszólalhat. Ennek elmaradása miatt határozott úgy az Alkotmánybíróság, hogy közjogi okból – meghívás hiányában – semmis a kórháztörvény.
A mostani indítvány ezeknek a döntéseknek a tartalmát elemezve azt mondja: mindegyik esetben olyan hatáskörről volt szó, amelyek gyakorlása kapcsán a kormány, illetve az Országgyűlés viseli a politikai felelősséget. Ugyanakkor – a bírák értelmezése szerint – az államfőnek szintén mindenkor megvan a maga viszonylagosan önálló mozgástere. A jelenlegi eset, az állami kitüntetések adományozása, részben különbözik az előbbiektől. A kitüntetésről az államfő dönt, ám erre a miniszterelnök tesz előterjesztést, s az ellenjegyzésre is ő jogosult. Kérdés, vajon a köztársasági elnöknek csupán a lista jogi-formai ellenőrzése a feladata, vagy az aláírás előtt végezhet tartalmi, alkotmányossági vizsgálatot is. Sólyom László a maga részéről erre igennel felelt. Vélekedése szerint ez a joga és kötelessége egyrészt abból az alkotmányos rendelkezésből ered, amely szerint az államfő kifejezi a nemzet egységét – aláírásának nyilván ezt is jelképeznie kell. A másik alkotmányos tétel szerint a köztársasági elnök őrködik az állam demokratikus működése felett. Ez olyan tartalmi elem érvényre jutását követeli meg, mint amilyen a jogállamiság. Eközben az elnök – Sólyom szerint – saját értelmezése szerint érvényesíti az alkotmány értékrendjét. „Így kerülhető csak el, hogy ezeknek a jogon nagyrészt túlmutató hatásköröknek a gyakorlása során a köztársasági elnök elveszítse erkölcsi integritását, amelynek veszélye elvileg fennáll, ha tartalmi mérlegelés nélkül kell eleget tennie az előterjesztésnek.” Lefordítva ez annyit tesz, hogy a két közjogi tisztségviselő egyetértésére van szükség. A miniszterelnöki diktátum akár megalázó helyzetbe hozhatja az államfőt.
A kitüntetésekkel kapcsolatos jogkör mellett a kegyelmezés jogának elemzését, értelmezését is kéri Sólyom László. Szerinte a két feladat hasonló egymáshoz.
Sereg András, az AB szóvivője lapunknak azt mondta, soron kívül tárgyalják az indítványt. A következő állami, nemzeti ünnep előtt a döntés bizonyosan ismert lesz.
Szakértőink biztosak abban, hogy az internetes hírforrásokon már tegnap megnevezettek miatt fordult Sólyom László az Alkotmánybírósághoz. Mosonyi Emil esetében az alkotmány azon rendelkezése lehet hivatkozási alap, miszerint az emberek minél teljesebb testi és lelki egészségének biztosítása államcél, melynek egyik eszköze a természeti környezet megóvása. Ezzel viszont ellentétes lehet a környezetvédők által élesen bírált vízlépcső-építési terv. Marjai József és Fekete János kitüntetésével pedig az lehet a probléma, hogy ezzel a pártállam, a diktatúra szolgálatában végzett, vitatott tevékenységüket ismerné el a demokratikus Magyar Köztársaság.
Szoboszlai Dominik
Szoboszlai egy vadállat az ellenfél edzője szerint, és nem hisz a sérülésében
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!