Több százan vettek részt vasárnap az esős idő ellenére a negyedik alkalommal megrendezett budapesti Élet menetén, amellyel arra emlékeztek, hogy 62 esztendeje, 1944. április 16-án állították föl az első magyarországi gettót. A fáklyás felvonulók – köztük Szili Katalin házelnök, Fónagy János fideszes országgyűlési képviselő, David Admon izraeli nagykövet – a Margit hídtól az Árpád híd pesti hídfőjénél lévő, a nyilasterror áldozatainak szentelt emlékműhöz vonultak, ahol beszédet mondott Kiss Péter kancelláriaminiszter, Fröhlich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija és Székhelyi József színházigazgató, az Élet Menete Alapítvány alapító tagja.
Kiss Péter szerint ennek a napnak az élni akarás az üzenete. Hangsúlyozta, útját kell állni az embert pusztító gonoszságnak. A kancelláriaminiszter azt állította, napjainkban is „Árpád-sávos zászlók alatt vonulnak szélsőjobboldaliak az utcákon”. Kijelentette: „Nekünk kell megállítanunk minden olyan ordas eszmét, amely kirekeszt, megbélyegez, gyűlöletet kelt”. Fröhlich Róbert arról beszélt, hogy a soah, a holokauszt nem 1944. április 16-án kezdődött, hanem a numerus claususszal, amely jóval megelőzte a nácik hatalomra jutását. A főrabbi arra intette az emlékezőket, ne engedjék megmásítani, megváltoztatni, semmivé foszlani a múltat.
Korábban még „zsideszeztek”. Tamás Gáspár Miklós írta a rendszerváltás idejéről: „Ha az 1990-es rettentő (…) választási kampány során a szocnac tévécenzúra nem nyüstüli az SZDSZ/Fidesz liberálisait, ha az MSZP és az MSZMP választói – különösen Budapesten – a második fordulóban nem szavaznak át az MDF-re (ekkor nevezte az MSZP ifjúsági szervezete, a BIT a Fideszt plakátokon „Zsidesz”-nek), akkor Magyarország sorsa másképp alakult volna…” (Élet és Irodalom, 2003.) Emlékezetes, hogy a „zsideszes” plakátok időszakában Kiss Péter, jelenlegi kancelláriaminiszter volt a BIT budapesti elnöke.
origo.hu
Szánthó Miklós levelet írt David Pressman távozó nagykövet-aktivistának
