időjárás 28°C Ábrahám 2022. augusztus 16.
logo

Kettős magyar győzelem: Milák arany-, Márton ezüstérmes Rómában

Harminckilences iroda

Sitkei Levente
2006.04.28. 22:00

Az Egyesült Államok elnöke korábban a gonoszok tengelyéhez sorolta Észak-Koreát, ám <br/>Phenjan továbbra is folytathatta tiltott játékait. Most viszont olyasmit tett Kim Dzsongil <br/>birodalma, amivel valóban magára haragította az Egyesült Államokat. Hollywood pedig árgus szemekkel figyel: a történet nagyon hasonlít a Piedone Hongkongban című olasz film sztorijára.

Jófajta amerikai kémfilmre emlékeztet a történet. A gond csak az, hogy akár igaz is lehet. Észak-Korea éppen olyan szürreális, mint egy amerikai film. A nagy hatalomra törő diktátor olyan országot hozott létre, amelyben a nép nyomorog, míg a kiváltságosok dúskálnak a javakban. Nincs szólás-, gyülekezési vagy vallásszabadság, a tüntetéseket korábban leverte a rendőrség – most pedig már egyáltalán nincsenek tüntetések. A hadsereg fejlesztésére mindig van pénz, az élelmezésre soha. A szörnyű állapotok ellenére is megtartják a vezető születésnapját, amelyről egyébként udvari költők írnak eposzokat, és hivatásos legendagyártók terjesztik a nép körében a csodálatos történeteket. A belső termelés azonban nem elég ahhoz, hogy a gyilkos rakétákat kifejleszthesse a diktátor, ezért mindennapos bűncselekményei mellett újabbat is elkövet: hamis pénzt gyártat. Mégpedig amerikai zöldhasú bankókat.
Minderről a kínai központi bank figyelmeztette ügyfeleit, és keresni kezdték a koreai százdollárosokat. Az Egyesült Államok is ráállította legjobb embereit a hamis észak-koreai pénzre, és megkérte ázsiai partnereit, hogy segítsenek neki. A feladat azonban nagyon nehéz, a világtól elzárt sztálinista rezsim ugyanis tökélyre fejlesztette hamisítványait. A pénz 95 százalékban ugyanolyan, mint az eredeti, csak a festékfelvitelben és a papír (valójában műanyag) összetételében van kisebb eltérés. Az elmúlt két év során észak-koreai százasokat találtak az Egyesült Államokban, a Fülöp-szigeteken, Tajvanon és más ázsiai országokban. A Washington Post szerint Phenjan évente 15–25 millió dollárt keres a hamisításon, legalábbis erről számolt be az e célból felállított amerikai kongresszusi kutatóbizottság, amely 45 millió dollárnyi hamis bankjegyet talált világszerte. Ez persze nem az összes koreai gyártású pénz, ennél nagyságrendekkel több lehet. Bár az is nagy károkat okoz, hogy az amerikai valuta segíti Észak-Koreát tervei megvalósításában, Washington szerint leginkább az jelenti a gondot, hogy így csökken a dollár megbízhatósága.
Az ügybe még Kína is belekeveredett. A hozzá tartozó Makaó szigetén az amerikaiak rátaláltak egy pénzmosodára, amely valószínűleg a gyanús koreai pénzt fogadta be és terjesztette külföldön. Az Egyesült Államok kérte, hogy a Banco Delta Asia nevű pénzintézetet kapcsolják ki a pénzügyi hálózatból, mivel veszélyesnek tartja saját pénzgazdálkodására nézve. A makaói bank persze tagadott, amint az a hongkongi intézet is, ahol gyanús pénzmozgásokat fedeztek fel. A gyanús számlát kapcsolatba lehetett hozni három olyan emberrel, akik 2004-ben lebuktak cigarettacsempészés és hamis pénz terjesztése miatt. A Washington Post szerint az amerikai titkosszolgálat nemrég közölte, hogy körülbelül 15 ezer dollárnyi hamis pénz került a Fülöp-szigetekre, ahonnan ez azóta távozott. A dollárt kínai és tajvani polgárok vitték be olyan országból, ahová a hivatalos megfogalmazás szerint „az Egyesült Államok nem léphet be”.
A pénzre láthatóan óriási szüksége van a világtól elzárt országnak. Ezt erősítette meg egy volt észak-koreai diplomata is. Az újabb kémfilmsablonként is felfogható bűnbánó rosszfiú a BBC-nek elmondta, nekik kellett saját nagykövetségüket finanszírozni, mégpedig kvótarendszer alapján. A hazájából elmenekült, ám családját Phenjanban hagyó diplomata szerint 100 ezer dollárt kellett évente szereznie és az összeget egy kínai bankon keresztül hazautalnia. Állítólag így tudta csak bizonyítani hűségét a koreai rendszer iránt. A természetesen név nélkül nyilatkozó egykori tisztviselő elmondta, felettese egy alkalommal hamis bankjegyeket adott át neki, amelyeket valódiakkal összekeverve kellett felhasználnia a helyi kereskedelemben. A diplomata saját bevallása szerint a hamis pénz mellett aranyat és kábítószert is csempészett, hogy felhajtsa nagykövetsége 100 ezer dollárját. Ez utóbbihoz kötődő akciódús jelenet zajlott le néhány hete Ausztrália partjainál. A parti őrség lefülelt egy drogot szállító észak-koreai hajót, amelyet bevontattak egy ausztráliai kikötőbe, a legénységet letartóztatták. A hajó sorsa pedig az lett, hogy hadgyakorlat keretében kivitték a tengerre, majd két bombával elsüllyesztették. Csak hogy még egzotikusabb legyen a történet: Észak-Korea állítólag autókat is csempészett, kikerülve az adóhatóságot, iszlám országokba szállított alkoholos italokat, Afrikából pedig elefántcsontot hozott, hogy eladja a kínaiaknak. Ugyanakkor a hagyományos kínai orvoslás egyik varázsszere a porrá tört orrszarvúagyar, amelyből potencianövelő szert készítenek, és arrafelé veszik, mint a cukrot.
Orwellnél van 101-es szoba, Amerikában 18-as hangár, Észak-Korea pedig teremtett magának egy titokzatos helyiséget, rajta a rideg kódjellel. Ez a 39-es iroda. Állítólag maga Kim Dzsongil, a „kedves vezető” határozta el felállítását még a 70-es években. Innen irányítják a kommunista ország pénzhamisítási és csempészeti tevékenységét, legalábbis ezt állította Kim Dok Hong, egy másik „szökött” diplomata, aki saját bevallása szerint 17 éven át dolgozott az Észak-koreai Munkáspárt központi bizottságában a hivatal mellett. Kim elmondása szerint a 39-es iroda intézte az olyan különleges mezőgazdasági termékek csempészését, mint a fenyőgomba (amelynek darabjáért akár 30 ezer forintot is adnak a japán piacon) vagy a vörös ginszenggyökér (amely a kínai orvoslásban használatos). A 39-esek intézték az ópiumtermelést – amely országszerte folyik –, illetve az abból finomított heroin kivitelét Észak-Koreából. A diplomata szerint az egyetlen lehetőség a „kedves vezető” rendszerének megbuktatására nemzetközi bankszámláinak befagyasztása.
Az Egyesült Államok így valószínűleg ezt az utat választja, bár nagyon ügyesen kell eljárnia. Phenjan ugyan sokaknak okoz állandó fejfájást, ám Dél-Korea, az Egyesült Államok egyik legfőbb távol-keleti szövetségese tiltakozik minden katonai beavatkozástól északi szomszédja ellen. Így érez Kína is, amely nem éppen szövetségese Washingtonnak, ám világhatalmi babérokra tör, s valószínűleg nem lenne vele jó ujjat húzni. Amerika egyedül talán nem lesz képes megtörni Észak-Koreát gazdasági módszerekkel, ám az bizonyos, hogy kiváló filmet lehetne készíteni ebből a történetből.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.