Bár az OEP-t jogszabály kötelezi arra, hogy kétévente ártárgyalásokat folytasson a gyógyfürdőkkel a gyógyászati szolgáltatások díjairól, erre 2003 óta nem került sor. A fürdőszövetség nemrégiben levélben hívta fel a szakminisztériumok figyelmét arra, hogy a jelenlegi, igen alacsony térítések mellett a gyógyfürdők működése lehetetlenné válik. Az ártárgyalásokon javasolt tételeket ugyanis az egészségügyi tárca és a Pénzügyminisztérium fogadja vagy utasítja el. Ákoshegyi György, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára rámutatott: már a három éve megállapított térítések is alig-alig fedezték a kiadásokat, azóta pedig a bérköltségek, a víz-, a csatorna- és az energiadíjak jelentősen nőttek. Ezért a gyógyfürdők az állami hozzájárulás ötvenszázalékos emelését kérik.
A gyógyulást szolgáló létesítményekben ugyanis kettős árszabás érvényesül: bár a nagyközönség által fizetendő díjakat a fürdők szabadon alakítják ki, a biztosító az üzletinél jóval alacsonyabb árakkal számol az általa támogatott gyógyászati kezelések esetében. A fővárosi fürdők többségében például a gyógymasszázs a „szabadpiacon” 2400 forintot kóstál, miközben a tb-támogatás 736 forintos árra vonatkozik. Ennek 85 százalékát a biztosító, 15 százalékát pedig a beteg fizeti meg, vagyis az OEP hozzájárulása mindössze 625 forint. A képet tovább bonyolítja, hogy a vonatkozó szabályozás három csoportba sorolja a magyar gyógyfürdőket, és valamennyinél más-más tételeket állapít meg. A lényegen azonban ez sem változtat: a tb-támogatás a fürdők szerint jelenleg a ráfordítások csupán 35–50 százalékát fedezi. A tulajdonos önkormányzatok nem képesek jelentős forrásokat biztosítani a kieső bevételek pótlására, így a létesítmények vagy áthárítják a többletterheket a betegekre, vagy felszámolják a gyógyszolgáltatásokat. Az előbbi út azért nem járható, mert a gyógyulni vágyók – javarészt idős emberek – nem tudnák kifizetni a tb-támogatás és a „rendes” ár igen tetemes különbözetét.
A Magyar Fürdőszövetség tavaly két országgyűlési bizottság előtt is beszámolt a súlyos és jogszabálysértő helyzetről. A testületek határozata – amit az egészségügyi miniszterhez is eljuttattak – az ártárgyalások megtartását és az árak emelését sürgette, ám előrelépés azóta sem történt. Pedig a térített összegek már 2003-ban is alacsonyak voltak. A masszázs esetében csak az orvosok bérét és a lepedők mosatási költségét fedezték, holott ezeken túl a létesítmények üzemeltetése komoly kiadásokkal jár – mutatott rá Ákoshegyi György, hozzátéve, hogy az ötvenszázalékos emelés is csak alulról közelítené a jelenlegi nettó önköltséget, ráadásul a fürdők emelés esetén is csak 2007-ben kapnak egész évben magasabb térítéseket. A történetet tovább fűszerezi, hogy a gyógyfürdő-szolgáltatások finanszírozását szolgáló költségvetési keret 2006-ban még csökkent is. A tavalyi 5,7 milliárdos összeget az Országgyűlés a költségvetési törvény tárgyalása során tíz és fél százalékkal szűkítette.
Bizakodásra ad ugyanakkor okot, hogy a március végén kiadott Egészségbiztosítási Közlönyben megtalálható az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felhívása a gyógyászati ellátások ártárgyalásának lefolytatására. Az egyeztetés tényét Daubner Mónika, az OEP főosztályvezetője is megerősítette. Hozzátette azonban, hogy a gyógyfürdőket is jogszabály kötelezi arra, hogy követeléseiket tételes pénzügyi számításokkal támasszák alá, ennek azonban az intézmények eleddig nem tettek eleget. A főosztályvezető asszony bízik benne, hogy ezek a kimutatások a májusra tervezett ártárgyalást megelőzően befutnak, az egyeztetés sikeres lezárása után pedig a fürdők mihamarabb hozzájutnak az indokolt mértékű emeléshez.
origo.hu
Hamarosan találkozhat Donald Trump és Orbán Viktor
