A modern, szolgáltató állam eszméjével nem egyeztethető össze, hogy az állam a joganyagban való valódi eligazodás lehetőségét csak azok számára teszi lehetővé, akik ezt képesek megfizetni – mutatott rá Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a napokban lezárult vizsgálatában, amelyet azután indított, hogy januárban a Magyar Újságírók és -készítők Európai Szövetségének elnöke panasszal fordult hozzá. A szervezet szerint a közzétételi gyakorlat nem ellentétes ugyan az elektronikus információszabadságról szóló törvénnyel, de eltér az eredeti jogalkotói szándéktól, hogy a jogalkotási folyamat is legyen nyilvános, és nincs tekintettel az állampolgárok érdekeire.
Péterfalvi Attila arra kérte a kancelláriaminisztert, tegye meg a szükséges lépéseket, hogy a Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye tartalmazza a már elfogadott, de még hatályba nem lépett jogszabályok szövegét is, az igazságügy-minisztertől pedig azt, hogy a tárca honlapja bővebb tájékoztatással biztosítsa a polgárok könnyebb eligazodását az Európai Unió joganyagában.
Az ombudsman arra biztatta az informatikai és hírközlési, illetve az igazságügy-minisztert, hogy kezdeményezzék az elektronikus információszabadságról szóló törvény módosítását annak érdekében, hogy az a rendelkezésre álló mindenkori legmagasabb technikai, informatikai színvonalon és a felhasználó számára a legelőnyösebb módon garantálja a Magyar Közlöny elektronikus változatának, valamint a hazai joganyag elektronikus gyűjteményének használatát.
Az adatvédelmi biztos ajánlása rámutatott: a jogszabályok a közérdekű adatok sorában az elsők, megismerhetőségük nélkül nincs jogállam.
„A XXI. században, az információs társadalom korában a tájékozódni akaró jogkereső állampolgár érdekeit az állami költségvetés fiskális szempontjai nem előzhetik meg” – fogalmazott az ombudsman.
origo.hu
Csurka Istvánnak mindenben túl korán volt igaza - az író-politikusra emlékeztek a Terror Háza Múzeumban
