Brüsszel sem segített a rigai oroszokon

A balti országok uniós tagsága után sem változott lényegesen a térségben élő orosz ajkúak helyzete. Különösen Lettországban vannak komoly problémák a kisebbségi jogok biztosítása körül, Riga ugyanis folyamatosan semmibe veszi a nemzetközi szervezetek ajánlásait – hangsúlyozta lapunknak Natalia Narocsnyickaja, a duma külügyi bizottságának alelnöke.

Kisebbségi kérdésekben valójában nem nagyon lehet számítani az Európai Unióra, állítja az orosz politikus, aláhúzva, hogy az EU egyes országai, így Franciaország el sem ismerik a kisebbségek létét. Jól illusztrálja mindezt a lettországi helyzet, ahol mintegy félmillió „hontalan” még a helyi választásokon sem élhet szavazati jogával, húzta alá Natalia Narocsnyickaja.
Ezek a tapasztalatok is arra ösztökélték Moszkvát, hogy a korábbinál hatékonyabban segítse az ország határain kívül élő mintegy 26 milliós orosz kisebbséget. A kormány immár komoly pénzösszeget különített el elsősorban a nemzeti, kulturális identitás megőrzése és az oktatás támogatására. Ez sok mindent magában foglal, az orosz nyelvű könyvektől a helyi orosz iskolák segítésén át az oroszországi továbbtanulási lehetőségekig. A politikus érdeklődéssel hallgatva a magyar tapasztalatok tanulmányozására vonatkozó kérdést, elmondta: Oroszország e területen még nem jutott ilyen messze, sok még a tennivaló.
Bár már csak az eltérő történelmi előzmények miatt sincsenek kész receptek, logikusnak tűnne, hogy kisebbségi kérdések kapcsán a nemzetközi szervezetekben együttműködjön Magyarország és Oroszország. Erre idáig nem nagyon volt példa, húzza alá Narocsnyickaja, megjegyezve, hogy a pragmatikus lobbizás minden diplomácia erénye, s ezt országainknak is meg kellene már tanulniuk.