Átfogóan megújítjuk az egészségügyet az elkövetkező négy évben – olvasható a kormányprogramban. Konkrétumokat azonban alig tartalmaz a dokumentum, talán csak az ágazati dolgozók kötelező kamarai tagságának megszüntetését tekinthetjük ilyennek. A kamarák nyomásgyakorló képességének korlátozása? Vagy inkább a patika- és praxisalapítás könnyítése állhat a háttérben? – találgatják a szakmabeliek.
„2008-ra olyan magas színvonalú intézményrendszert alakítunk ki, amely a kapacitásokat a szükségletekhez igazítja” – olvasható a programban. Csak éppen nem tudni, miként. Nem említi a dokumentum, hogy milyen intézményi átalakítással, bezárással képzeli el a kormány a „kórházi túlsúly” csökkentését, a párhuzamos és kihasználatlan kapacitások megszüntetését.
„Ösztönözzük az egészségügyi intézmények gazdasági társaságokká alakulását, és támogatjuk a magántőke ellenőrzött bevonását” – szögezi le a kabinet. Nem világos azonban, hogy milyen feltételek mellett.
„Mérsékeljük az egészségügyi szolgáltatások és a támogatott gyógyszerek indokolatlan és túlzottan gyakori igénybevételét, mert ez szükséges a jobb ellátás biztosítása és a dolgozók terhelésének mérséklése érdekében.” Ennek részleteiről sem tudhatunk azonban bővebbet. Egyelőre senki nem adott konkrét választ arra, hogy mindezt a vizit- és receptdíj bevezetésével képzelik-e el?
Hosszú távú megállapodást kötnének a gyógyszergyártókkal, korszerűsítenék a támogatási rendszert, s újraszabályoznák a forgalmazást. Kérdés, hogy mindez liberalizációt – például a recept nélkül kapható orvosságok patikán kívüli árusítását – jelenti-e.
„Átfogó humánerőforrás-stratégiát dolgozunk ki, s folytatjuk az ágazati munkavállalók bérfelzárkóztatását” – ígéri a kormány. Nem tudni azonban, hogy milyen mértékű béremelésre számíthatnak az orvosok és az ápolók az elkövetkező években, s milyen további intézkedéseket remélhetnek pályán maradásuk támogatásaként. A választási kampányban sokat emlegetett több-biztosítós rendszer bevezetését nem zárják ki, noha a szocialisták korábban egyértelműen ellene szavaztak. A kabinet 2007 végéig megteremtené a biztosítási alapon működő rendszer feltételeit, s ezután döntene arról, hogy teret nyit-e a versengő magánbiztosítók előtt. Megerősíti viszont a kormányprogram azt az előző ciklusban megkezdett változtatást, amellyel háromszintű ellátórendszert alakítanának ki, amelyben személyekre lebontva tudható, hogy ki után fizettek járulékot. Az ígéretek szerint pontosan meghatároznák a három ellátási szinthez tartozó szolgáltatások körét. Így mindenki tudná, hogy mi jár minimálisan, biztosítási jogviszony hiányában is, s melyek azok az ellátástípusok, amelyek igénybevételére csak a járulékfizetési kötelezettségének eleget tevők, illetve azok jogosultak, akik helyett az állam teljesíti a befizetést (például gyermekek, nyugdíjasok). A harmadik csoportba az extraszolgáltatások tartoznának, amelyeket díjfizetéssel vagy külön biztosítással lehetne igénybe venni.
Folytatnák a nemzeti szív-, érrendszeri, a rákellenes program végrehajtását, valamint a sürgősségi betegellátás megkezdett korszerűsítését is.
Gulyás Gergely: A 2025-ös már az új gazdaságpolitika költségvetése