Dárdák, rendeletek

Hazánkban az engedély nélkül, nem a terveknek megfelelően felépített ingatlanokkal kapcsolatban megkérdeztük Eltér Istvánt, a Magyar Építészkamara elnökét is. Mint azt lapunknak elmondta, a horvát épületbontásnak kifejezetten örült, mert azt a reményt kelti, hogy ha ezt ott meg tudják oldani, esetleg Magyarországon is el lehet majd lassan tüntetni az engedély nélküli épületeket. Emlékeztetett, hogy a városrendezés már a Római Birodalomban a jog része volt: ha a keresztben tartott dárdákkal felvonuló légió „beleakadt” egy épületbe, azt azonnal elbontották. Ezt a szigort természetesen nem kívánja vissza, de alkalmazhatónak tartja például a kiegyezés-korabeli hazai modellt, amikor az egész városra kiterjedő rendezési terv volt érvényben, amit senkinek eszébe sem jutott áthágni. Mint mondja, ma káosz van: az emberek azt sem értik, mit és miért kell betartani – természetesnek számít például, hogy a beruházó az engedélyezett tervhez képest még egy-két emeletet ráépíttet az adott ingatlanra. Ráadásul azonnali hatállyal el sem lehet bontatni, mint Horvátországban, mert az a tulajdonjogot sérti. Ez a probléma egyébként nemcsak az épületekkel, de a közterületeken elhelyezett engedély nélküli plakátokkal és hirdetésekkel kapcsolatban is fennáll – és amíg egy engedély nélkül kihelyezett hirdetés eltávolításához is jogi procedúra szükséges, addig nehezen lehet elbontani egy hasonlóan engedély nélkül épült ingatlant – Csepelen egy esetben például a kutyákat küldték rá a hatóság embereire.
Eltér István véleménye szerint ez a helyzet csak akkor oldható meg, ha rendkívüli szigorral lépnek fel a szabálysértők ellen, és ennek érdekében megváltoztatják a rendeleteket és a vonatkozó törvényt is, a bírságot ugyanis egyszerűen kifizetik a beruházók, és ezzel megoldottnak tekintik az ügyet. Arra a kérdésre, hogy az engedély nélküli építkezésekben mekkora az építész felelőssége, a kamara elnöke elmondta: az építésznek ismernie kell az adott területre vonatkozó városrendezési tervet, és azt be kell tartania. Általában be is tartja, a gond csak az, hogy az építtetőnek mindössze a terv és a pecsét kell, az építész munkájára pedig innentől nem tartanak igényt – és egyszerűen nem a tervnek megfelelő épületet építik fel. Biztatónak tartja viszont a közelmúltbeli törvénymódosítást, mert valamiféle szigorítás irányába mutat. Míg eddig például a terveket vizsgáló tervtanácsok szakvéleménye nem volt kötelező érvényű az önkormányzat számára, az életbe lépett módosítás alapján egy ilyen szakvélemény alapján már el lehet utasítani a tervet. Cél az építésfelügyelet megszigorítása is, hogy azonnal le lehessen állíttatni azt a beruházást, amely nem felel meg a tervnek, bár a kivitelezések ellenőrzését megnehezíti, hogy országosan mindössze 23 építésfelügyelő van a szükséges minimum 500 helyett.
n
A német Baupolizei. Németországban az építkezéseket integrált hatósági munkát végző szervezet, az úgynevezett Baupolizei felügyeli. Az építési rendőrök megvizsgálják az összes vonatkozó engedélyt és dokumentációt. Gondjuk van rá, hogy pontosan az épüljön, ami a papírokon szerepel. Arra is ügyelnek, hogy a kivitelező minősített építőanyagokat használjon, bejelentett munkásokkal dolgoztasson.
Egyébként az ország föderalisztikus rendszere a tartományok hatáskörébe helyezte az építkezések szabályait. Ennek megfelelően különbségek észlelhetők az előírásokban. Alapvető feltétel az építészmérnök által kidolgozott terv, amelyre a hatóság engedélye támaszkodik. A munkálatokért a tulajdonos, a mérnök és a munkát a helyszínen irányító személy közösen felelős. Számítaniuk kell a szúrópróbaszerű ellenőrzésekre. (S. L.)

Csehország – feketeépítkezések. A cseh építkezési törvény szigorú a jogszabály megszegőivel szemben. Az engedély nélkül építkezők akár egymillió korona bírságban is részesülhetnek. Aki például természetvédelmi területen vagy más védett övezetben feketén építkezik, azt 50–100 ezer koronás bírsággal sújthatják. Indokolt esetben a hatóságok le is bontathatják az építményt. Ám ha az építtető bebizonyítja, hogy az objektum összhangban van a közérdekkel, akkor nem bontják le. Az önkormányzati szervek döntései ellen az érintettek fellebbezéseikkel nemegyszer az alkotmánybíróságig is eljutnak, ugyanis városonként is nagy eltérések vannak az építkezési törvény alkalmazásában. Például egy orosz vállalkozó Karlovy Varyban engedély nélkül, orosz stílusban építtetett egy faházegyüttest, amelynek lebontását azonnal elrendelte a városvezetés. De, amint erről a sajtó beszámolt, az orosz nábob mesésen megvendégelte a városatyákat, akik tüstént hatálytalanították a bontási ukázt. (S. M.)