Örömmel nyugtázta a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (Tebész), hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a tőkepiaci törvény május 20-án életbe lépett módosításához igazítva megszigorította a tőzsdéről történő kivezetés szabályait. E módosítással megszűnt a tőkepiaci törvényben szabályozott kiszorítás és a részvények tőzsdei kivezetése közötti, kisbefektetőkre hátrányos eltérés.
Ezután mindkét esetben azonos módon kell kiszámolni a kisrészvényeseknek fizetendő vételárat. Az utóbbi időben többször is előfordult, hogy egy nyilvános felvásárlás után nem a kiszorítást, hanem a részvénytársaság papírjainak tőzsdéről történő kivezetését választotta a felvásárló, így büntetve a cég tényleges értékénél olcsóbb ajánlatot el nem fogadó kisrészvényeseket. Ezen megoldás eddig szinte kínálta magát, mivel a két eljárásban nem azonosan volt meghatározva a fizetendő minimum vételár. A Budapesti Értéktőzsde mostani szabálymódosításával e lehetőség szűnt meg, e héttől a tőzsdei kivezetés esetén immár ugyanannyit kell fizetni a kisrészvényeseknek, mintha a felvásárló 90 százalék fölötti befolyást szerzett volna. Vagyis a kisrészvényesek a tőzsdei kivezetés esetén is a tőkepiaci törvény szabályai szerint meghatározott legmagasabb ellenértékre válnak jogosulttá.
Ilyen jellegű felvásárlási ajánlatot tett korábban a Zalakerámiát felvásárló Lasselsberger Ceramics Kft.
A tőzsdei kiszorítási eljárást követően részvényenként ezer forintot fizet a Lasselsberger – 270 ezer érvénytelenített, bevont, majd újra kibocsátott részvény – korábbi tulajdonosainak, akik számára a kiszorítási eljárás során részvényenként még 2350 forintot ajánlott.
Ünnepi bevásárlás: Így tartanak nyitva az élelmiszerboltok december 24-én és szilveszterkor















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!