Japán hazafiság

Japán új törvényt léptet életbe, amely az ország 1947-es, oktatásról szóló jogszabályát módosítja. A megszövegezés szerint a tanárok kötelessége diákjaikat a japán hagyományok tiszteletére, a haza szeretetére és a hazafiságra nevelni. A háborús események miatt egymásra haragvó szomszédok alkotta térségben a lépés meglehetősen nagy felháborodást keltett. Néhány hónappal ezelőtt Kínában utcai megmozdulások voltak, mikor egy japán iskolai tankönyv a II. világháború történelmét tárgyalva kihagyta a felkelő nap országának a szomszéd sérelmére elkövetett bűneit, így a nankingi mészárlást is. A mostani törvényben a honatyák a hazafiság új definíciójával is előálltak: „Egy olyan hozzáállás, amely tiszteli a hagyományokat és a kultúrát, szereti a nemzetet és a hazát, amely őt felnevelte és ahonnan származik, tiszteli a többi nemzetet, s részt vesz a nemzetközi béke és fejlődés előmozdításában”.
Ez utóbbi mondatrész általában elvész az ügy ázsiai vitájában, ugyanis számos politikus és elemző a törekvésben inkább a világháborús japán katonai hagyományainak felelevenítését látja. Sokan a japánok közül is úgy vélik, hogy ez az alapvetően belpolitikai ügy óhatatlanul vitákat fog kiváltani Koreában és Kínában, amely rosszat tesz a nemzetközi kapcsolatoknak. A japán tanárokat tömörítő szervezet aláírásgyűjtést szervezett, és 610 ezer tagja kézjegyével szentesítette is a törekvést, amelyben kérik a kormányt, hogy vonja vissza a világnézetükkel nem összeegyeztethető törvényt. A japán konzervatívok azonban üdvözlik a döntést, amelyre már régóta vártak. Ők úgy vélik, a Japánra kényszerített alkotmány azt eredményezte, hogy a fiatalok nem tisztelik őseiket, nem ismerik történelmüket, ezért eltávolodtak a japán eszménytől. Peking és Szöul (valamint Phenjan) álláspontját támasztja alá, hogy a kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt 21 képviselője a múlt héten elment imádkozni a Jaszukuni-szentélybe, ahol az ország II. világháborús hősi halottaira emlékeztek.
A konzervatív japánok véleményét támasztják viszont alá azok a közvélemény-kutatási adatok, amelyek a különböző népek hazafiságát mutatják. Japán ebben a rangsorban a negyedik, a megkérdezettek 54,2 százaléka mondta azt, büszke hazájára. Ez az adat Dél-Koreában 78,3, Kínában pedig 78 százalék, míg az Egyesült Államok lakosságának 94,1 százaléka mondta magát büszke amerikainak.