Jelzésértékű levél

Ilyen jelentőségű szimbolikus lépést az iráni iszlám forradalom óta egyetlen vezető sem tett – mondta lapunknak N. Rózsa Erzsébet Irán-szakértő arról a levélről, amelyet Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő küldött George Bush amerikai elnöknek. A kutató szerint Ahmadinezsád levelét azért írta éppen most, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem tud megegyezni Teherán nukleáris programjának kezeléséről, és Irán együttműködési hajlandóságát kívánja előtárni. Rámutatott, hogy Irán ismét beengedte az ENSZ ellenőreit, s elvi megállapodás született Oroszországgal az ottani urándúsításról. N. Rózsa Erzsébet szerint a levél elküldése sokkal fontosabb annál, mint amit most a Nyugaton általában tulajdonítanak ennek a lépésnek. „Irán közvetlenül az Egyesült Államokkal kívánna tárgyalni, mégpedig egyenrangú partnerként” – vélte az Irán-szakértő, aki szerint ez a levél pontosan ebbe a vonulatba illeszkedik bele.
Az elemző szerint ha Irán atomfegyverhez jutna, az részben elősegítené a térség stabilitását, ám ugyanakkor katasztrofális helyzetet teremtene. A világ nukleáris történelme során szerzett tapasztalatok N. Rózsa Erzsébet szerint valóban azt mutatják, hogy aki kifejleszt atomfegyvert vagy akár elég közel kerül ehhez, az biztonságban érezheti magát ellenségeitől. Felvetette ugyanakkor azt a lehetőséget, hogy az iráni atomfegyver létrehozása hallatán a térség más államai is saját nukleáris arzenált szeretnének kifejleszteni. Példaként említette Egyiptomot, Törökországot és Szaúd-Arábiát, amelyek esetleg képesek és hajlandók lennének fegyverkezésbe fogni. Szíriát – amelynek neve szintén felmerül néhány elemzőnél – nem tartja valószínűnek, mivel szerinte gazdasági és technológiai gondokkal küzd ilyen téren. Ennek ellenére nem zárta ki, hogy Irán valójában törekszik nukleáris fegyver létrehozására, szerinte azonban ezt még Teheránban sem döntötték el, vajon melyik irányba haladjanak. „Mind a mai napig él az a kötelező érvényű vallási határozat, amelyet Hamenei ajatollah adott ki. Ebben az ország vallási-politikai vezetője kihirdette, hogy Iránban tilos nukleáris fegyverek gyártása” – emlékeztetett a szakértő. Emellett felhívta a figyelmet Ahmadinezsád azon beszédére, amelyben az elnök leszögezi, Iránnak nincs szüksége atomfegyverekre.
N. Rózsa Erzsébet emellett úgy vélte, ha Irán mégis ilyen erő birtokába kerülne, az nem jelentené az „iszlám bomba” megalkotását, azaz nem érezné magáénak az iszlám világ. Kiemelte, hogy a pakisztániak kísérleti nukleáris robbantásokat hajtottak végre 1998 májusában, s a mecsetekben a pénteki imákon akkor is az iszlám bomba születését hangoztatták. „A pakisztáni információs miniszter azonban azt mondta, ez egy pakisztáni bomba, az indiai fegyverre sem mondjuk azt, hogy vegetáriánus bomba” – mutatott rá a párhuzamra a szakértő. Ettől függetlenül nem tartotta kizártnak, hogy az iráni fegyver kifejlesztése esetén ne dicsőítenék az iszlám bombát, ám ez a józan számítások szerint legalább tíz év múlva esedékes.