Kimagasló forgalom

A kissé olcsóbbodó nyersolaj és a fémpiacon csökkenő aranyár elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy ismét lejtőre vigye a nyugat-európai börzéket. A hazai indikátor a trendtől kissé elszakadva, még a nyereséges oldalon mozgott a délelőtt folyamán, ám a pánik végül a pesti piacot sem kerülte el. Az európai börzéken csak a tengerentúli mérsékelt optimizmus hozott kisebb mértékű visszarendeződést.

Ismét rátenyereltek az eladási gombra a fejlődő piacokon befektetők, aminek hatása alól csak délelőtt tudott kimaradni a hazai forint- és részvénypiac. Kora délutánig a hazai valuta árfolyama a keddi 261,65-ös szintről egészen a 264-es szintig gyengült az euróval szemben. A Budapesti Értéktőzsde indexe pedig ez idő tájt érte le napi 20 640,7 pontos minimumértékét. Európai társaihoz hasonlóan a BUX is a tengerentúli piacok nyitása előtt kezdett ismét emelkedésbe, ekkor már érezhető volt, hogy az amerikai börzéken kedvezőbb hangulat kezd kialakulni. A kereskedés hajrája azonban újabb meredek esést hozott a Deák Ferenc
utcai mutatónak, s így a BUX végül 774,46 pontos csökkenéssel,
20 901,81 ponton zárt. Előző napi záróértékéhez képest ez 3,57 százalékos gyengülés, s ezzel a BUX lényegében az év eleji értékéhez tért vissza. A forgalom továbbra is kimagasló, több mint 48 milliárd forintos volt. Az esést a Mol-papírok vezették, árfolyamuk 5,6 százalékkal, 20 020 forintra csökkent. Ereszkedett a többi vezető papír is: az OTP 4,1 százalékkal, 6849 forintra, a Magyar Telekom 4,9 százalékkal, 841 forintra, a Richter pedig 41 100 forinton zárt. A napon belüli mozgásokat áttekintve igen drasztikus képet kapunk. A BUX több mint 1220 pontot esett, a Richter 2600 forintot, a Mol 1700-at, az Egis pedig 1240 forintot vesztett. A kisebbik gyógyszerpapír egyébként 1,9 százalékkal, 28 755 forintra esett vissza. A kisebbek közül gyengült még 4,9 százalékkal, 575 forintra a Fotex, és 4,6 százalékkal, 1230 forintra az FHB. Üdítő kivételként gyarapodott 1,3 százalékkal, 2280 forintra a BorsodChem.
Gyengült a forint is a bankközi devizapiacon. Az euróval fél négy tájban 262,75–262,85 forinton kereskedtek, közel egy forinttal a keddi 261,85–261,90 forint felett. A nyugat-európai piacok mutatói már induláskor a negatív oldalra kerültek, főként a még fennálló kamatemelési félelmek és az olcsóbbodó nyersolaj, illetve a csökkenő aranyár miatt. Az esést két pénzintézet vezette, de az olajárcsökkenés az energiaszektort is gyengített. Az indexek közül a párizsi CAC40 1,1 százalékkal, a frankfurti DAX30 1,4, a londoni FTSE100-as pedig 1,2 százalékkal ereszkedett. A tengerentúli börzemutatók lapzártakor a pozitív oldalon mozogtak.

Osztalékot fizet a BÉT. Tegnapi közgyűlésén a Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Rt. tulajdonosai úgy döntöttek, hogy a társaság 2005-ös évi nyereségének egészét szétosztják a részvényesek között. Ez a százforintos névértékű részvényekre 436 forintos osztalékot jelent. A tőzsde még soha nem fizetett osztalékot. Az eseményen a tulajdonosok elfogadták a 2005-ös üzleti év beszámolóját, továbbá a felügyelőbizottság és a könyvvizsgálók jelentését. A beszámoló szerint a BÉT 2005. éves adózott eredménye 2,4 milliárd forint volt, mely 1,3 milliárd forinttal haladta meg az előző évet. A bevételek 1,6 milliárd forintos növekedése elsősorban a tőzsdei tevékenység jelentős javulásának, illetve a kapott osztaléknak volt köszönhető. A meghatározó jelentőségű részvényszekcióban a napi átlagos forgalom a 2004. éves 10,3 milliárd forintról 2005-ben 19,1 milliárd forintra emelkedett. Az osztalékfizetést Szalay-Berzeviczy Attila, a tőzsde elnöke az MTI-nek azzal indokolta, hogy a BÉT az idén nem lát lehetőséget a Központi Elszámolóház és Értéktár megvásárlására.