Közteher a húszmilliós ingatlanok után?

Csökkentené a költségvetési hiányt és az önkormányzatok finanszírozását is megoldaná az ingatlanadó – nyilatkozta lapunknak Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: ehhez viszont az ésszerűség határain belül a lehető legnagyobb körre ki kellene terjeszteni az új adónemet.

Egyre-másra jelennek meg a GKI Gazdaságkutató Rt. szakembereinek nyilatkozatai az ingatlanadóval kapcsolatban. A közelmúltban éppen a GKI vetette fel elsőként az új adónem kivetésének lehetőségét egy Veres János pénzügyminiszterrel közösen tartott rendezvényen. A gazdaságkutató cég szerint elképzelhető, hogy már jövő évtől bevezessék az ingatlanadót.
A GKI szerint ugyanis a luxusadóról szóló törvény melléklete már tartalmazza településtípusonként a négyzetméterárakat és a szükséges szorzókat, így a lakóingatlanok adóztatását e tekintetben már előkészítették. Talán nem véletlen, hogy a fővárosban az értékövezetek kijelölésének feladatát a GKI Gazdaságkutató végezte, az irányítószámok alapján osztályozva az utcákat, tizenöt övezetet alkotva. A piaci viszonyokat figyelmen kívül hagyó övezeti besorolás nem kis részben járult hozzá a luxusadó bukásához, s az óriási torzításokhoz. – Lehetséges, hogy valamilyen módon felül kellene vizsgálni a rendszert, de a törvényt ettől függetlenül még az idén el lehetne fogadni, s így jövőre már életbe is léphetne – mondta lapunknak Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgató-helyettese. A szakértő rávilágított: az ingatlanadó bevezetésének ötlete nem újszerű, hiszen erről már legalább egy évtizede beszélnek a szakértők. Mint mondta, a vagyon megadóztatásának egyik legértelmesebb formája lenne az ingatlanadó, hiszen igen sok olyan vagyon halmozódik fel, amit gyakran feketén, vagyis adóztatás elkerülésével szereznek meg az állampolgárok. Az ilyen formában megszerzett vagyonból vásárolt nagyobb értékű lakások megadóztatása ezért nem lenne teljesen indokolatlan, ráadásul az ingatlan értéke többnyire kifejezi az emberek vagyoni helyzetét is. Mint mondta, ahhoz, hogy ezt az adót érdemes legyen bevezetni, vagyis legalább 100-150 milliárdot hozzon évente, kiváltva ezzel az iparűzési adó megszűnéséből fakadó bevételkiesést, nem elegendő a luxuslakásokat megadóztatni. Szerinte a jelenlegi a 100 millió forint érték fölötti, magántulajdonban lévő lakóingatlanok 0,5 százalékos megadóztatása kevés, ezért ki kell terjeszteni egy szélesebb körre. Karsai Gábor szerint a 150 milliárdos bevétel biztosításához minden 20-25 millió forintnál értékesebb lakást meg kellene adóztatni. Tehát ha egy 40 millióra értékelt lakást tekintünk példaként, s 20 millió forintos határt szabunk meg az adóztatás alsó értékének, akkor e lakás után 0,5 százalékos adóval számolva évi 100 ezer forintot, vagyis havi mintegy 8400 forintot kellene fizetni. A GKI elképzelése szerint egyébként az állam az önkormányzatok finanszírozását oldaná meg az ingatlanadóval, amely kiváltaná a 2007 végén megszűnő iparűzési adót. Adószakértők szerint ugyanakkor csorbát szenvedne az igazságosság, ha a vállalkozókat terhelő iparűzési adót a lakosságra hárítaná a kabinet. Sokkal elfogadhatóbb ötletnek tartották a nyereségalapú helyi adó kivetését.