Még kérdéses a végkielégítések teljes összege

Egyelőre kampánycélú felvetésnek látszik Gyurcsány Ferenc úgynevezett államreform-tervezete. Az eddigi javaslatok közül az őszi önkormányzati választásig ugyanis valószínűleg csak a közszféra karcsúsítása és a köztisztviselői létszám csökkentése valósulhat meg. A megyerendszer és a kerületi önkormányzatok megszüntetése a választójog módosítását is magával hozná.

Három területen kívánja megváltoztatni az ország önkormányzati és igazgatási rendszerét a hírek szerint ősz óta titokban dolgozó előkészítő bizottság .
Az első és a legkönnyebben megvalósítható elképzelés szerint egyszerűbbé válna a központi és a helyi igazgatás, valamint a régiókban működő úgynevezett dekoncentrált szervek, például a vámhivatalok rendszere. A kormány kevesebb miniszterből állna. E terv része a közhivatalokban a létszámcsökkentés. Mindez megvalósítható saját hatáskörben, egyszerű többséggel is. Sárközy Tamás professzor jól ismert javaslata alapján – e területekhez kapcsolódva – kiiktatnák a vállalkozói szférába kivitt közszolgálati funkciókat és szervezeteket. A minisztériumok ugyanis az elmúlt négy évben úgy bújtak ki a központi leépítések alól, hogy megbízási szerződéssel foglalkoztattak korábban köztisztviselőként dolgozó munkatársakat. Kérdés azonban, ha a feladatok nem változnak, ellátható-e a működés a kiszervezett teendők megszüntetésével. Felszámolnák a közhasznú társaságok többségét is, mert egyes minisztériumi részlegek a versenyszférába, kht.-ba menekültek a kötött bérszabályozás elől. Arról egyelőre nincs szó, mennyibe kerülne a végkielégítés, vagy hogy esetleg anélkül tennék utcára az embereket.
A második verzió: a szervezeti egységek és a létszám csökkentése az önkormányzati szférában. Ide- sorolható a kerületi önkormányzatok esetleges megszüntetése is. A döntéshez kétharmados parlamenti többség kell.
Az úgynevezett országreform harmadik pillére: a megyerendszer megszüntetése, s helyette a régiók önkormányzatainak létrehozása. Sok pénzt spórolható meg vele, ám kétharmados többség kell hozzá. A gondot tetézi a Közép-magyarországi Régió kérdése, hiszen – legalábbis az uniós fejlesztések szempontjából – Pest megye eddig sem akart a fővárossal közös egységbe tartozni, mert így gazdagabbnak látszik a ténylegesnél, Budapest viszont ragaszkodna a közösséghez, hiszen az átlagszámai kisebb fejlettséget mutatnak. A legfontosabb azonban az, sikerülhet-e az őszi önkormányzati választásig kidolgozni, megvitatni, megszavazni és hatályba léptetni egy ilyen sok érdeket érintő törvénycsomagot, amelyhez ráadásul az ugyancsak kétharmados választójog reformja is társulna. A választási körzetek megváltoztatása ugyanis elkerülhetetlen a terv megvalósításához.