Nemzetközi békezarándoklat Budapesten

Az utolsó magyar király, IV. Károly koronázásának kilencvenedik évfordulóján a Nemzetközi Károly Király Imaliga Budapesten nemzetközi zarándoklatot rendezett a népek békéjéért. IV. Károlyról számos, más világnézetű, más nemzeti érdekrendszerű kortársa is elismerően nyilatkozott, hiszen már az első világháború közepén, felszentelése után nem sokkal, titkos tárgyalásokon azon munkálkodott, hogyan vethetne véget a soha nem látott pusztításnak, hogyan szerezhetne békét akkor is, ha ez nem a központi hatalmak győzelmét jelenti.

Elsőként hozott létre szociális és egészségügyi minisztériumot IV. Károly. A róla elnevezett, kultuszát ápoló nemzetközi imaliga, amelynek zarándoklatain rendszeresen részt vesz a Habsburg-család, abból a kis imacsoportból jött létre, nőtt nemzetközi szervezetté, amely már gyermekkorától imádkozott a későbbi császárért és királyért. (Amikor még nem is volt nyilvánvaló, hogy valaha trónra kerül, hiszen még éltek Ferenc József fiai.) A szervezet 1925-ben nyerte el az egyházi jóváhagyást, s a későbbiekben oroszlánrészt vállalt abban, hogy 1949-ben a Vatikánban megkezdődhessen IV. Károly boldoggáavatási pere, amely 2004-ben eredményesen zárult.
A békezarándoklatot a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében ünnepi előadás előzte meg, amelyen részt vettek a Habsburg-család tagjai. Habsburg Ottó köszöntőjében IV. Károly boldoggá avatása kapcsán kiemelte II. János Pál gondolatát, amely szerint ebben az új, ideges korban különösen fontos, hogy a különféle foglalkozási ágak képviselői és a különböző nemzetek előtt pozitív vallásos példák álljanak. Különösen a politikusok közt nehéz ma olyat találni, aki a szentség útján jár, s IV. Károly alakja alkalmas arra, hogy őket biztassa. Habsburg Ottó megköszönte az imaliga ezzel kapcsolatos erőfeszítéseit, amelyek révén elmondható, hogy Magyarország története egy szenttel – Szent Istvánnal kezdődött – s egy reménybeli szenttel, boldog IV. Károllyal folytatódik. Mint mondta Magyarország ezeréves történelme során Istentől sok támogatást kapott, s ma ismét szüksége van rá. Az országnak – amelynek, mint Habsburg Ottó hangsúlyozta: államfője a Szent Korona – legfontosabb spirituális feladata, hogy ismét Mária és Isten országa legyen, s ez a munka már elkezdődött.
Smatovich János, a Győri Teológiai Főiskola biblikus tanára és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem magántanára utolsó apostoli királyunk életútjának főbb állomásait idézte fel egészen fiatalon, 34 évesen Madeira szigetén, a száműzetésben bekövetkezett haláláig és boldoggá avatásáig. Röviden ismertette IV. Károly békeszerző erőfeszítéseit, amely javarészt a németek ellenállásán bukott meg, de a magyarok sem álltak kellőképpen királyuk mellé. A fegyverletétel után a család Svájcba emigrált, az osztrák kormány pedig kihirdette javaik elkobzását. 1921-ben Károly a pápa tanácsára kétszer is megpróbálkozott a restaurációval, azonban mindkét kísérlete kudarcba fulladt. Az ismertetést Mackó Mária előadásában négy Mária-ének tette ünnepivé. Katona Tamás az egykori esküemelvény felújításának szándékát felvetve a király és a magyarság kapcsolatáról szólt. Hangsúlyozta, hogy Rudolf trónörökös halála után úgy tűnt, a magyarokat gyűlölő, ám tehetséges és energikus Ferenc Ferdinánd kerül a császári és királyi trónra, az 1914-es merénylet azonban nemcsak a világháborút hozta a magyarok számára, hanem egy olyan királyt is, aki gyermekkora egy részét Magyarországon töltötte, jól beszélt magyarul, felszentelése után udvarában pedig magyarokkal vette magát körül. Kovács Gergely a Szent István-bazilika képviseletében IV. Károly csontereklyéinek sorsáról szólva felsorolta a legfontosabb templomokat – köztük a Szent István-bazilikát, a Mátyás-templomot, a nagymizdói templomot, a tihanyi bencés apátságot és más templomokat, ahová az ereklyék kerültek. Kitért arra is, hogy Horthy, megbánva 1921-es hűtlenségét a magyar király iránt, a későbbiekben hajlandó volt a Vatikánban tanúvallomást tenni a boldoggá avatás érdekében. Erdődi Endre plébános az erdélyi nagykárolyi magyar nyelvű görög katolikus templom felújítása érdekében adakozásra kérte fel a megjelenteket.
A békezarándoklat az Akadémia épületéből a Szent István-bazilikába vonult, ahol szentmisén emlékeztek meg IV. Károlyról, s kérték közbenjárását a világbékéért és a magyar nemzet lelki megújulásáért. Tegnap pedig újabb misén vettek részt a Mátyás-templomban, amely az utolsó koronázás emlékét őrzi.